Sziasztok! Szeretném megosztani veletek egy számomra nagyon furcsa, csaknem hátborzongató élményemet, ami éjjel történt velem. Egy álom, ami annyira valóságos volt....
Elég fiatal vagyok, de már nem gyerek (20-on felül). 15 éves korom óta fekete a hajam (eredetileg szőke vagyok, de soha nem szerettem a hajszínem, mióta befestettem, azóta tükörbe is szívesebben nézek, sokkal jobban érzem magam, és eszemben sincs újra szőkének lenni), illetve a mai napig szinte csak fekete ruhát hordok, és csak abban érzem jól magam. Sokáig nem hittem ilyesféle dolgokban, mint reinkarnáció, de most egyre biztosabb vagyok abban, hogy hatással van rám, a lehetséges előző életem. Kérlek, írjátok meg nekem, hogy mi a véleményetek vagy, hogy mi lehet az álmom jelentése. Fontos azt is tudni rólam, hogy kisgyerekkorom óta rettegek a tűztől, nem félek, hiszen minden nap kapcsolatban állok vele, szívesen állok a tábortűz köré, és hasonlók. Ez egy olyan dolog, amit eddig senki nem tudott megmagyarázni, olyan, ami eddig soha nem múlt el, pedig semmi alapja nincs, hiszen, égési sérülésem nem volt, és semmi olyan dolog, nem történt, ami ezt válthatta volna ki belőlem....csak a folyamatos rettegés... Igazából már hozzászoktam, és nem is mindig foglalkozom vele, de tegnap elalvás előtt a párommal beszélgettünk róla. Ezután nagyon furcsa álmom volt…..Az utcán sétáltunk egy nagyon szép nővel, én egy szép, fekete ruhában voltam, az 1600-as években járhattunk (a városból, a ruháink stílusából, és egy, a nő kezében lévő könyvből ítélve). Szomorú voltam, a nő vigasztalni próbált, amikor egy elegáns férfi sietett utánunk az utcán, részvétét fejezte ki felém a férjem halála miatt, tehát ezért voltam fekete ruhában…. Ezután a férfi megfogta a nő karját és a nőhöz beszélt, de nem értettem, hogy mit. Megfordultam, és egy hintószerű kocsi állt meg mellettünk, beszálltunk, ezután egy gyönyörű helyen voltunk, egy gótikus stílusú kastély volt ott, de álmomban valahogy ismertem ezt a helyet, mert pontosan tudtam, hol van egy pad a fák között. Leültem, majd a nő utánam jött, és magával hívott. Mentem utána, bementünk a kastélyba, ahogy beléptünk, egy gyönyörű, és hatalmas terem volt ott, és másik két nő ült egy kanapén, odaléptünk hozzájuk, ők felálltak, és megölelték a mellettem álló nőt, akit Erzsébetnek szólítottak. Erzsébet bemutatott engem, és elmesélte nekik, hogy én az unokatestvére vagyok, meghalt a férjem, és egy időre hozzájuk költöztem. Örültek nekem. Elkezdtünk beszélgetni, majd nem sokkal később elindultam felfelé egy lépcsőn. Egy szobába értem, ahol az ágyam volt. Egy sminkasztalszerű bútor volt a fal mellett, egy nagy tükörrel, és székkel. Leültem, belenéztem a tükörbe, a fekete ruhám elég kivágott volt.. Az arcom, olyan volt, mint most, csak valahogy idősebb voltam. Egy ezüst nyaklánc volt a nyakamban, egy kereszttel. Igazítottam a sminkemen, parfümöt is fújtam a nyakamra, majd felálltam és az ablakhoz mentem. A nagy ablak mögött egy erkély is volt, kiléptem, és nézelődtem. Erzsébet kislányai az udvaron hintáztak. Miután bementem leültem az ágy szélére. Az ágyam melletti asztalkán, volt egy fénykép, a hallott férjemről, aki épp úgy nézett ki, mint a mostani párom. A fénykép mellett, egy gyertya, egy imakönyv és egy rózsafüzér is volt. Meggyújtottam, a gyertyát, aztán a kezembe vettem a füzért és a könyvet. Imádkoztam. Hirtelen elálmosodtam, és elaludtam. Arra keltem fel, hogy valaki kopog az ajtón, kinyitottam. Erzsébet állt az ajtóban, vacsorázni hívott. Elmondtam neki, hogy rosszul érzem magam, és nincs túl nagy étvágyam, ezért most nem megyek le. Miután elment, egy fiókból egy kulcsot vettem elő, kiléptem a szobából a folyósóra, és elindultam balra. Lementem egy lépcsőn, bementem egy ajtón, mögötte valami könyvtár lehetett. Az egyik polcot arrébb húztam. Mögötte egy kicsi ajtó volt. Kinyitottam a kulccsal, beléptem. A falon egy festmény volt, rólam. Egy fekete cica ugrott a lábamhoz, megsimogattam, majd egy könyvben kerestem valamit. Visszamentem a szobámba, és elaludtam. Megint kopogtak az ajtón, kinyitottam, és két rendőrszerű férfi állt az ajtóban. Elvittek, és egy cellába zártak. Kicsit később, kivittek egy terembe. Leültettek egy padra. A másik oldalon álltak a rokonaim, a barátaim, Erzsébet és a két nő. Erzsébet kiabált, hogy hagyjanak engem, hiszem semmi rosszat nem tettem. Akkor jöttem rá, hogy el akarnak ítélni valamiért. A bíró, beszélt össze vissza, azt mondták, hogy megöltem a férjem, én sírtam, és tiltakoztam. A végén azt mondta, hogy halálra ítélnek……boszorkányságért. Elsötétedett minden. Ezután egy máglyán találtam magam. Egy oszlophoz kötöttek, és meggyújtották. Meggyulladt a ruhám. Éreztem, hogy égek. Nagyon fájdalmas volt, ordítottam. Az ég felé néztem, sírtam és imádkoztam. Tömeg állt körülöttem, és sokan fájdalmas arccal néztek rám. Akkor megláttam, hogy Erzsébet fut felém. A máglya előtt megállt, letérdelt, az egyik kezét nyújtotta felém, a másikon támaszkodott. Nagyon sírt, rám nézett és azt kiabálta, hogy „Anna!!” A másik két nő, vigasztalták, és átölelték a vállát. A fejét pedig a férfi vállára hajtotta. Én pedig égtem.
Arra ébredtem fel, hogy a párom rázza a karom, hogy ébredjek, fel. Felültem. Kérdezte mi a baj, hiszen csak rosszat álmodtam. Sírtam, és elmeséltem neki az álmom. Egész reggel ezen gondolkoztam….és arra jutottam, hogy megvan a magyarázat arra, hogy miért rettegek a tűztől, miért csak fekete ruhában érzem jól magam (és valóban, színes ruhában, mintha bűntudatom lenne, mint a gyászolóknak, akik nem hordanak fekete ruhát…..) , hogy miért ragaszkodok annyira a hosszú fekete hajamhoz, a páromhoz, és a fekete kiscicámhoz és hogy miért döntöttem el már 16 évesen, hogy ha lányom lesz, Anna lesz a neve.
Szóval, lehet, hogy ez most elég hülyén hangzik, igazából, egy kicsit bolondnak is tartom magam ezzel kapcsolatban. Szerintetek hülyeség, hogy az előző életemet álmodtam meg, vagy lehet benne valami. Valóban lehetnek összefüggések, az előző és a mostani életem között, vagy nem valószínű? Annyira furcsán érzem magam, hiszen egész eddig nem hittem semmi ilyenben….és most ez után annyira érdekelne, hogy tényleg lehetséges-e, hogy nekem volt előző életem. Ha lenne rám, egy kis időtök, írjátok meg, a véleményeteket. Igazából elég nehezemre esett ezt leírni, mert féltem, hogy bolondnak tartanak, de miután ezen az oldalon találtam ilyen történeteket, gondoltam írok.
Hát akkor előre is köszönöm a válaszokat.
Üdv mindenkinek,

Flóra

Tényleg érdekelne a véleményetek.