| Nagyon kell a segítség létszíves!!! |
|
Most itt vagy: Túlvilág >> Reinkarnáció |
| tomomark1991 |
| Beküldés dátuma: |
2007-11-12 22:30:09 |
| Esemény dátuma: |
2007-11-12 |
|
Sziasztok én egy 16 éves fiú vagyok aki nagyon szerelmes de attól félek hogyha meghalok akkor megszünök létezni és mindent elveszítek és ezt nem szeretném nagyon rossz belegondolni hogy nem létezhetek ezen a csodálatos bolygón és ezzel a csodálatos lánnyal. |
|
| Kommentek |
| |
| Új
komment |
|
[2008-01-20 21:03:19]
toumetha |
| nem hinném h ilyen fiatalon meghalnál, de ha valaha is meghalsz és ti tényleg egymásnak vagytok teremtve a közös sorsotok úgyis elintézi majd h újra együtt legyetek. |
| |
|
[2007-11-14 20:40:18]
5.angyal |
| Elöszöris szerintem a lélek sosem szünik meg, csak költözik. A haláltól pedig ne rettegj, mert attól, hogy valaki szerelmes, még nem halt meg senki. és úgyis addig élsz itt ezen a szép föld nevü bolygón, ameddig tervezed. |
| |
|
[2007-11-13 13:19:48]
Annabella |
Szerintem a szerelem az oka annak,hogy most ezen gondolkozol.
Még annyira fiatal vagy,ne tegye tönkre a napjaid az,hogy az élet múlandósága miatt szomorkodsz ,ami ellen úgysem tehetsz sajnos semmit.Örülj annak,ami most az életedben szép, és vigyázz rá,hogy minél tovább megmaradjon.
A szerelmet könnyen tönkreteheti az,ha elkezdesz a múlandóságán gondolkozni.
És valóban,egyre több bizonyíték van arra,hogy ha a mostani életünk véget ér,akkor majd egy következő életben visszatérhetünkünk erre a csodálatos bolygóra,és újra találkozhatunk azokkal is,akiket szerettünk.:)
Szervezz valami vidám programot,keress érdekes elfoglaltságokat,az biztos jót fog tenni.
|
| |
|
[2007-11-13 12:58:38]
Nefes |
| Nagyon szépet és szépen írtál, Anna! Most egy kicsit szégyellem magam, hogy én még csak meg sem értettem a kérést...:/ |
| |
|
[2007-11-13 10:16:29]
_Anna_80_ |
| Nekem is voltak hasonló érzéseim még gyerek koromban. Bár én nem szerelmes voltam, hanem attól rettegtem, hogy megszűnök létezni, nem fogok gondolkozni, se létezni se semmi. Nagyon beletudtam magam loholni és nagyon nagyon rossz érzés volt.Mások mondták, hogy ha nem tudsz semmiről,mert már nem is létezel, akkor az nem lehet rossz, hiszen nem tudsz róla. De én nem akartam nem lenni. De. Aztán sok dolgot megtapasztaltam és most már szinte 100%-ig biztos vagyok abban, hogy van túlvilág és a halálal nem szününk meg létezni, hanem folyatajuk egy másik létformában az életünket. Olyan gondolataim is voltak már, mint amiket írtál, hogy nem akarod elhagyni ezt az életed, mert hiába mondják neked, hogy az lesz majd az igazi boldogság,ha meghaltál és megtapasztalod az "igazi" éned. Hiszen, ha az ember szeret vkit, akkor neki ő a boldogság, a minden és nem akarja elveszíteni. Ezt én úgy oldottam meg magamban,hogy ha meghalunk, akkor, eddigi olvasmányaim alapján, teljesen átfogjuk értékelni a dolgokat,tehát nem a mostani szemlélettemmel fogom megítélni, hogy nekem most jobb vagy rosszabb lett a halálom után. Valószínűleg, akkor már nem úgy fogsz a Földön hagyott kedvesedre gondolni, hogy nélküle nem tudsz létezni, hanem, egy másfajta boldogságot (a földitől sokkal nagyobbat)fogsz érezni és tudni fogod , hogy nemsokára a kedveseddel is találkozni fogsz megint. Ugyanis a túlvilági létben másként telik az idő (ami igazából nincs is) Viszont, ha meghalnál és görcsösen ragaszkodnál ahhoz, a gondolatodhoz, hogy márpedig, te nem lehetsz máshol boldog csak itt a földön és csak vele, akkor e-miatt, a földöz "ragasztanád" magad és nem tudnád folytatni a karmikus (lélekvándor) utad és pont így találkoznál sokkal később a kedveseddel. Mondhatni a saját magad teremtette poklodban ragadnál. Szóval szerintem arra gondolj, hogy amig együtt vagytok itt a földön, addig szeressétek egymást, de ha valamelykőtök meghalna, akkor sincs vége mindennek, mert odaát megint találkozni fogtok. |
| |
|
[2007-11-13 08:32:48]
Nefes |
Szia!
Írnál egy kicsit bővebben arról, hogy miért kellene meghalnod...? Miben is segíthetnénk neked tulajdonképpen? |
| |
