"Egykor tökéletes angyalokat teremtettél bennünk, de még ennél is többet akartál
Egykor tökéletesek voltunk akaratodban, de azt akartad, hogy gyermekeid legyünk szabadon
Hitet adtál nekünk, hogy szabadon dönthessünk Rend és Káosz között
Rendet összefogja a helyes szándék, a helyes akarat, erős alapokon áll, és az a tiszta és önzetlen szeretet, alapjaiban mindig ugyanoda jut, dicsőséges istenségbe
A többet akaró szándék mögött ott volt a bukás lehetősége, de ott volt benne a segítség, hogy a hívó és megtámogató Szó végtelen teremtésen át mindenkit előbb-utóbb magához vonz
Emberi szemmel nézve végtelen véges csak egy pont az örökkévalóság tengerén
Aki megjárta elbukásában teremtés egyenetlen útjait, és megállta, az emberi szemmel nem látható, emberi érzékekkel nem tapasztalható hálát érez, mikor oda jut, ahol isten lehet Istenben, teremthet és alkothat a tiszta szeretet akaratában szabadon
A végtelennek nincs vége, végtelen idők végtelen teremtései mögött a boldogság áll, nincs mögötte tér és idő kötöttség
Mint angyal így teremtek, kiformálok egy eszmét, Istenbe helyezem a gondolatot, megszilárdítom akaratommal, és meglesz, Isten alkothat bennem és általam, mert akaratom egy, és amiből indul, az közös alap
Mint ember is hatalmas a képességem, Isten azt reméli, alkothat bennem, szabadságom asztalán
Ha oda jutok, hogy a bizalmam minden külső negatív hatás ellenére is szilárd marad Istenben, és keresem a szellemit tisztaságból, akkor teszi előttem a test útjait, szolgál engem, mert célom a szellemi, megadja tevékeny életemben minden testi szükségemet, hogy a célomban felépüljek teljesen az Istengyermekségre
Keresem a szellemit, és megfelelő mértékben teszem a testit, mert test mértéktelenségben elrabolja szellemit
Földi életem előtt ott a múltam, és célom van, aki tagadja jövőmet, az gyilkol
Azért jöttem testbe Földre, hogy eljussak a szabad gyermekségre, szilárdan jöttem felkészülve
Át kell kelnem tudatlanság sötétségén, hogy hitben megtaláljam célomat
Mikor megjárom, végtelenül hálás leszek, hogy átmehettem test szenvedésein
Átlátom a miérteket, látom a szellemi fejlődés meneteit
Ott vagyok majd, ahol legjobban szeretek, ha vissza kellene jönnöm Földre, az olyan lenne, mint a teljes lélek fájdalom
Földi életemben védi lelkemet a takarás, véd és képessé tesz, enyém a döntés szabadsága szabadon"

"- sem halál, sem élet,
sem angyalok, sem fejedelemségek,
sem jelenvalók, sem jövendők,
sem magasság, sem mélység,
sem hatalmasságok,
sem egyéb teremtmény
el nem szakíthat minket Tőled. -

Friss havat villával, vizet gereblyével, megfagyott földet ásóval, ezt akarod?
Szelídséghez lesütött szemmel, villámhoz erővel, vad bikát orrába fűzött karikával, lánccal vezetve
Mélységet mélységben, magasságot lánggal égve, egyszerű szavakat egyszerű beszéddel
Lépek egyet, ha előttem lépsz egyet, megállok ha megállsz figyelemre, bősz indulat nem tudja honnét van
Csodát imában tehetek, imában ott vagyok, ahol kell lennem
Hegyeket döntök, ha akarod, meghagyom, ha akarod
Vak legyen vak, ha ez a kérése, sötétség egyen feketét ebédre
Én ott szeretek, ahol a szívem szeret, ott szeret, ahol betölti a szerelem
Két tanítás nincs, ne vágd kettőbe, egyet akar az, aki adta életre
Egy az Isten, egy az Atya, Jézus egy benne
Vért szeretnél, ha érted, akkor nem akarod"

"Mint a hajnal csillaga, úgy adod meg a követendő irányt
Olyan vagy, mint az anyai esti gyengéd simogatás
Olyan vagy, mint a gyermeknek az apai vezető és védő kéz, jelenlévő szilárd nyugalom
Gyermeket a szüleik vezetik, hát engem ki vezessen?
Bolond boldogul egyedül, kevély szívét hova tarthatom?
Szépséges beteg szűz az előszobába még nem lépett be, lakást venne, csinosítgatná, de betegen nem teheti
Aki ég, fájdalmasan néz, örömében kapja másikban azt, ami fáj neki
Adna színről színre, de rabolni nem akar
Rabló körbejárja és nem érti gondolatait
Adnák valamit, de úgy nem adhatom, ha nem veszed a kezedbe, hoztam valamit, nem mondhatod, nem a tied
Inkább megsebezlek, minthogy ne adjak valamit
Odaszállok ereszed alá, ha akarod, ha nem, hajnal odaadja beszédem
Ha akarod kihányod, mi dolgom avval nekem
Nem akarok sokat adni, helyetted nem lépek
Hét ajtót egyenként nyitogatom, a rosszindulat mondja, az egyiket ne nyisd ki
Tizenkettőt hívok ebédre, jó érett bor, az asztalon
Én megyek, hogy te jöhessél, örülj annak, és vigadj
Fogtam egy darab szalonnát, tűzön sütöm zsírját kenyérre, jó darab hagymát vágtam késsel hozzá, azt eszegetem előtted
Kést nem rakom le, jól esik, ne nézd, nem szúrom ki a szememet
Énekszó jár a tűz mellé, fiatal szív ott szereti a tánczot
Becsülettel nézek a szemedbe, álld ki azt
Ugratnálak egy kicsit, ha a mondanivaló nem lenne olyan véresen komoly
Minden beszédben egy a gondolat, szerelem annak az alapja
Elsőnek az őrizőkhöz megyek, fura beszéd
Helyzet kulcsát kezükbe teszem, azon az ajtón az alázat és a szeretet a kulcs nyílásai
Mindenkinek van saját ajtója, ne feledd, az enyém a szerelem
Tánczolok és dalolok esti tábortűz fényénél
Mások rakták le a tüzet, én használom, s tovább adom
Mikor jó kenyeret megeszem, mikor jó bort megiszom, attól lesz nagyobb a fénye
Magas hegyen Király várja elveszett népét
Két vadász meglátta, lóra kaptak és követték, nemes húsáért, fejedelmi agancsáért
Hazát kaptak abban, tánczot és muzsikát
Ha nem vagy vadász, ki vagy, áruld el nekem
Ha a hagyma szagát megállod, megkínállak, gyere beszélgessünk egy keveset"

"Az egyszerű azért egyszerű, hogy kinyissa a szavakat, hogy az tudjon azon az ajtón átmenni, aki akar

A Sátán szolgái így beszélnek: Jöjjön el az Úr maga a csodáival, és hitben megteszem az akaratát

Isten nem gyűlölhet annyira egyetlen lelket sem, hogy eljöjjön csodáiban, a legnagyobb kegyelem, amit adhat, az a Szava
És abban ott az akarata, aki ért, és azért tesz, abban kivirágzik az élet
Magam sorsát erőszakkal szerszem meg magam legyőzésével, és ehhez minden erőmre szükségem van az erődben
Ha mások sorsa van a kezemben, a felelősségem sokkal nagyobb, és sokkal nagyobb az első gondolatban felbukkanó következményeinél is
Mózestől a prófétákon át, minden gondolatban ott az egység, máshogy nem lehetek egy Istenben, csak ha egy vagyok Vele akaratában, és ebben átistenít
A Szó olyan, mint egy festett arany ékszer, aki felveszi és megvizsgálja, az találja meg az anyagát és a formáit
Új Ég és új Föld előtt, ott az ítélet, abban már a csoda a halálodra meglehet
Ha nem engedtem be másokat, enyém az ok, a következményei is az enyémek
Mindennek következményei vannak, az igazság emel
Isten lerakja munkáit, és azt mondja a gondolata, nyisd ki a gátakat és elöntenek a csodák
A legnagyobb csoda a megtérés, annál nincsen nagyobb csoda, és ez kényszer nélkül látható és adható
Szó kiáradásának a gátja a megosztottság, ha nem élem a tüzet, és úgy mondok bírálatot, az az értelem gyenge munkája, férc munka az, düledező tákolmány
Lehet mondani, aki másokért felel, annak kötelessége a tűz, felelősség annak minden kimondott gondolata
Nem azért beszél a hit, hogy megszégyenítsen, tüzet hozott
Aki tűzben él, annak minden látható csoda természetes, közömbösen nézi, hiszen fontos dolgokban halad
Halott csodát kér, élő azt, ami természetes
Egységnél nincsen fontosabb kérdés, és ebben ott az ígéret, ha egy lesz húsvét dátuma, kinyitom a gátakat"

"Az emberi-nem hajlamos azt mondani, hogy nincs elég akaratom legyőzni test nehézségeit
Pedig ez nem így van
Az akarat minden irányból szabad, nem kényszerít sem a világosság, és nem kényszeríthet semmilyen ártó démon és szellem
Mikor egy lépésnél a sötétség az ellen megy ami szent, és annak minden viszonylatában el akarja takarni azt, ami szellemi, akkor hat a lélekre, de ez nem kényszer
És az egek angyalai, a védőszentek, és a minden irányból megnyilvánuló segítő kezek azokat a gondolatokat közvetítik, ami igaz, és törekszik a jóra
Az ember, mint lélek dönt, és ezek a döntések ott vannak minden napban, legtöbbször minden órában, az élet pillanataiban
Mindkét oldal hat, és így van ez rendjén megengedve, mert az erő akkor tud hatni, ha van neki ellenállása
Úgy nem születik ember testbe, hogy nincs neki elég kiérlelődött akarata a helyes döntéshez, és az abban maradáshoz
A szeretet a háttere az erőmnek, az visz ki a helytelen ösvények takaró rengetegéből
Az ember, mint egykori elbukott szellem, beleesett egy mély és sötét kútba, amiből sem kilátni, sem kijönni maga nem képes
Képességet kapott a kételkedésre és a bukásra, a többség állva maradt
Mégis az elbukottakra igaz, hogy a legjobbjaim estek el a hosszú harc alatt
Jézus áldozatában legyőzte kút mélységeit, de igazságban és rendben csak az léphet ki ebből a veremből, aki segítségül hívja Jézus nevét, és akar
Az nem ok, ha mellettem mindenki megtér, hogy megtérjek, igen gyenge lépcsőfoka az az életnek, az élő hit az tapasztal, a halott hit félelemben ébred
Ha átgondolom a hozzám elvezetett egyszerű tanításokat, és akarom az igazat az igazságért, és megszólítom azt, aki tanításaiban megszólított, abból kiindulva teljes szépségében tehet bennem a Kegyelem
Egyszerű és könnyen megérthető helyzetekben megtapasztalom, és ebben tanúvá válik bennem az Igazság
Az Ige maga a Szó, abból jöhet célomért hozzám, és abban képes magát kinyilatkozni
Nekem úgy nyilatkozza ki magát, amilyen én vagyok, abban én értem meg, személyesen és egyedül hozzám beszél
A bennem lakó szelleme, akit én ébreszthetek, majd élővé és beszélővé teszi az ezeréves tanításokat
Ha jóindulattal keresem a szellemit, akkor meg is találom, mert az a célom, hogy megtaláljam, és abban felnőjek
Testem nem úr rajtam, hanem eszközöm, hogy ott ahol megengedett a szabad hatás és döntés, ott válasszam ki a helyes utat
Belém van helyezve a lelkiismeret gyenge a hangja, de elég erős, hogy akaratomban a helyes mellett döntsek
Szolgálatban tanulom az igazat, akaratom abban egyre erősödik
Valaki nem úgy lesz szent, hogy akarja és meglesz, hanem úgy, hogy mindennapok kicsijeiben felnő évek alatt a nagyhoz
Az emberi férfi- nő szerelem onnét indul, ami Istenből a lényeg, és úgy lesz megáldva, ha szerelemből indult, szeretetben növekszik, és kérik hozzá Isten áldását, a szerelmet Isten adja, a maga szeretetéből
Aki testi vágyainak kiteljesedését látja a párkapcsolatban, az vak és süket
Az ember nem azért ember, hogy szerelem nélkül párja legyen
Szerelem nélküli kapcsolatban úgy foganhat egy lány, hogy az a kiérlelődött szellem jöhet hozzá, mint születendő gyermeke, aki még nem növekedett magasra szeretetben
Szerelemben csak úgy foganhat gyermek, hogy mint szellem, már magának a sajátja a magasabb szeretet, a szerelem fény, ami távol tartja a még nem elég magasra fejlődött lelkeket
Érdekházasságot megáldani szellemben nem lehet, hiszen az alapja nem szent
Élni lehet abban, de kínja az a léleknek
Kihasznál és kihasználják, félelmét növeli minden, ami igaz
Ma van ítéletem, mai döntésem is ítélet felettem
Nehéz a türelme a fiatalnak, fájdalma a bölcsnek, hogy hogyan értesse meg az igazat
Nehézség azért van, hogy legyőzzem, az én mércém jön velem szemben, mindenben az ura vagyok
A lelkiismeretem soha nem csap be, ha megtanulok rá figyelni, majd megkapom az erőt a győzelemhez
Győztes úgy leszek, hogy odaadom az akaratom, és abban szabadon szabadságomban láthatatlanul tanulok
Ahogyan múlnak az évek, azokban felismerem az isteni gondviselést, és meglátom az összefüggéseket
A gyermeknemzés szent a céljában, méltó és nemes
Rajtam csattan még az életemben az ostor, ha nem hallgatok az intelmekre
Gyenge hitben nehezem állom meg testem kívánságait, de mikor bennem lobog a szeretet, akkor annak erejében könnyűvé válik minden küzdelmem"

"Test - lélek - szellem
A lélek van középen, mikor megszülettem, testemre nézett, azt akarta, amit a test kívánt
Lelkem az élő és örök, szellemem a tanító, akkor leszek tanítványa, mikor lelkem szellemem felé fordul, és máshogy nem fordulhat felé, csak ha megállítja test kívánságait
A lélek szubsztanciális egész, a tétlenség halálában elvesztette az istenkapcsolatot, erőtlenül elfeküdt, az önszeretetet tartotta szeretetnek, pedig az önszeretet nem más, mint tiszta önzés
Hitt a végesnek, és abban elesett
Minden mi testben látható teremtés, az az összességében, és egyenként kegyelem
Ítéletbe tett elszakadt szellemi, hogy újra felépülhessen, mert magától halott állapotában arra teljesen képtelen
Emberi szemmel nézve végtelenül sok idő, amíg a kényszerbe helyezett szellemi a kőből valamilyen látható élet lesz
Minden mi látható és fogható ezért ítélet, és bár lelkem már felkészült egész, de testem még nem az
Az ember jó okkal teszi fel a kérdést, mint egyetlen önálló és gondolkozó, hol van az ok, és a cél
A test felé fordult lélek tudja, hogy az értelem hordozza a felelőségét, a felelősége nélkül úgy érzi szabad
Pedig szabadsága látszólagos, mert az ítéletet tartja az urának, és abban minden úgy hathat rá, ami nem tiszta, hogy azt egyáltalán nem tudja
Az ember egykor akaratában szakadt el Istentől, és az akaratában kerülhet vissza isteni helyére, a hit mondhatja ki Istennek a kérését
Hit az értelem szavaiban van elrejtve, aki magához veszi a Szót, és megcselekszi, az elnyeri az élő hitet
Aki keresi Istent, ahhoz eljuttatja tanításait, és abban megkapja az életet
Test az önmagában halott, emberi szemmel is halott, mikor a lélek elhagyja, a test visszatér további szolgálatába, megy tovább elemeiben a fejlődése útjain
A lelket emberi értelemmel nem foghatom meg, mégis élő és örök
A tanításokban van elrejtve a tanúja
Ahogyan fejlődik a lélek elemeiben az emberi beöltözésre, úgy kap egyre több szabadságot
Mikor felkészül, maga dönt, hogy belép testbe, és maga dönt, hogy hova megy
Sokat akar, mert tudja, hogy elérheti a legtöbbet, teljesen tisztában van lehetőségeivel, néha olyan környezetbe megy, ami nem olyan, mint ő, hogy többet érjen el, de abban igen nagy a bukásának lehetősége
Aki nem fordul lelkében szelleme felé, az abban az állapotában kerül ki testből, amiben beöltözött, ha test lehúzta, onnét is visszább léphet
Aki a lélek halott állapotában kerül ki testéből, az tétlenségbe lép ki, és az lelki halál
Aki tisztán élt, és lelkében tisztaságba öltözött, az egyszerűen elalszik, lélek tudja, hogy felkészült, test kiszolgálta idejét, abból egyszerűen kilép a lélek
Lélek olyan, mint testi énje, azonos alakkal és formával
A testi életében is azt tanulta, amit mint lélek hasznosíthat
A lélek azt az utat követi amit szeret, azt a helyet tölti be majd istengyermekként, ami a számára a legkedvesebb
Ugyan számtalan tanulási lehetősége van még léleknek, de a test tanuló útja csak egyszer járható
Testi utamban kell az akaratomat kiérlelnem
Minden nehézség az akaratomat szolgálja, abban nő fel az egészre"

"Az új Földre az mehet át, ami tiszta, a régi elmúlik, elenyészik
Két különböző Föld, a kettőt elválasztja az ismeret
A régi elmúlik, ami lezárja: ítélet
Ítéletben az menekül meg, aki időben segítségül hívja nevedet
A neved segítségül hívásának legutolsó pillanata, mikor igazak szellemükben meglátnak a felhők között, és Te felveszed őket, hogy tovább vidd magaddal őket, az új Földre
Nem képletes a beszéd, mikor aki nem hisz, azt látja, az igazak szeme felragyog, kitárják karjukat, és eltűnnek, az a legutolsó pillanat
Aki nem hisz, az nem is láthatja azt, ami szellemi, de azt igen, mikor igazak teste eltűnik
Ha nem hívtad az igazak felvételéig szent nevét, akkor már sírhatsz és zokoghatsz
Aki ítéletbe kerül, az nem hitt Isten szabadító kegyelmében, nem hitte, hogy megjárta föld, növény és állatvilág tanító útjait
Az ítélet nem más, mint az, hittél az anyagban, visszakerülsz anyag körforgásába, nem az ítélet kegyetlen, te vagy a kegyetlenség maga
Egykor bukott angyal voltál, nem akartad az igazat, a menny, az igazság országa
Mindennek van mértéke és ideje, jó az idő a kegyelemre
Kitelik kegyelem ideje, a megváltás nem állhat meg, lázárul az a korszak, ami elvégezte küldetését
Mindenki maga dönt, a szó nem fenyegetés, egyszerű tények
Ha elindulnak az igazak az égbe, az már később kényszer lenne arra nézve, aki addig nem hitt
Kényszerben a kegyelem nem működhet, mert célt nem érheti el, ezért akkor már jogos az ítélet
Szét lesznek választva a bárányok a bakoktól, lehetsz bárány sorsodban bármilyen tiszta, ha nem vallasz meg, én sem vallak meg Atyám előtt"

"Én vagyok a menyasszony, Te vagy a Vőlegény, életet adsz a menyasszonynak, hogy értsen
Megmutatod neki fény útjait, hogy házasságra lépjen tisztaság Igéjével
Legszebbnek nevezed az asszonyok között, mégis tegyen az akarata szerint
Élettel áldod meg azt, aki akarja az igazat
Kétség lesz az eledele a gyengének, az az eledele, amit kér
Gondolat és szív, hol szeret a kétség, ott nem mutathatod meg magad
Kétség oda áll szív elé, és szellemed mit tehet, hallgat
Gondolat szív nélkül, kicsi galambfióka, piheg, és megijedve figyel
Mikor a menyasszony ért, és megteszi az akaratod, a Sátán elgondolkozik, műve oda jutott, hogy megerősíti az igazat
Áldás és békesség a szív szeretőknek, akik először azt nézik, mit mond a szívem
Szívben sötétség írásai maguktól taszítanak
Két értelme van az alapjukban az Írásoknak, minden lényegi szellemi
Ugyan mivel lehetne leírni szellemvilágot jobban, mint képekkel
Képben tanít minden példabeszéd, az eredménye feltörekvő élet
A Szó nem lehet más, mint szív mélyébe rejtett példabeszéd, a segítő Szó jelentése is képes
Vegye a szív, és értelmét kapja az értelem, áldás az, bizonyosság
Értelmem csak tanítvány, a mestere a szellemem
Áldás és békesség, a szívben születő leánynak
A gondolat olyan, tenni akar, hamar becsapódik abban
A szív figyel, ért, és megnyilatkozik
Látszatra lassabban járok, elöl szaladna az értelem, de jobbra és balra tér
Ott vagyok, ahol a szívem szeret, azért vagyok menyasszony, mert szeret bennem a Vőlegény
Jön egy lány, szépséges és üde, de szeme ide-oda jár, míg szeme meg nem pihen szívében, a Vőlegény mit tehet?
Legszebb vagy az asszonyok között, ha szíved az otthonod
Kétség jön, szeretne uralni, csend imádságából felnézek, de már hiába keresem
Test és lélek együtt járnak, test is azt szereti, amit a lélek
Szívem szerelmes, testem boldog abban, nem akar ő sem mást, mint szeretni
Szó vezeti hozzám a Vőlegényt, mikor szívemben értek"

"Bűnben születtem, sötétségben lettem, azt szerettem, aki magam vagyok
Azt gondoltam, magamhoz mérek mindent, és ez jó mérce
Ha ebben maradok, s ha így élem le az életem, meglepődöm akkor, mikor halálomban szembetalálkozom igazsággal
Ha ugyan test szerint nem vétkezek a törvény egyetlen betűje ellen sem, de életem célja én vagyok úgy, hogy magamat szerettem, akkor igaz nem lehetek
Bűn nem ott kezdődik, hogy teszem, hanem ott, hogy nem akarom az igazat, és ebben a gondolatban tévelygek
Minden cselekedet, csak a gondolat egy folytatása, a tetteimben is a bűnös a gondolatom
Beszédem értéke sem más, mint amit gondolok
Úgy születtem, hogy magamat szerettem, ez a bűn lényege
És ez azért bűn, mert igazságot magamért elhagyom
Szeretet és szeretet között lényegi a különbség, az önzetlen szeretet az igaz szeretet
Természetesen az önszeretetnek is van jó mértéke, Isten szeretetéhez csak egy kicsi töredék
Lemondásban tanulom a szeretetet és fájdalomban ismerem fel
Akkor vagyok bölcs, ha a szóból értek, ha nem várom meg, hogy magamon tanuljam az igazat
Az természetes, hogy sötétségből jövök, és az is természetes, hogy világosságba tartok
Hálás lehetek szüleimnek, ha kinyilvánítják előttem a világosságot
Hit hozza a világosságot, szeretet a fényét
Mikor másikért le tudok a kicsiben mondani magamról, akkor tanulom a nagyot
Lemondásban növekszik a szeretetem, felismerésben emelkedik Istenhez
Aki nem ismerkedik meg bűnbánattal, az a szeretetet sem fogja megismerni, nem tud magának ellen mondani, nem kész a halálra az életért
Az élet ott kezdődik, amikor magam ellen teszek, mikor magam szeretetét hátra hagyom a másikért
Apró és láthatatlan mindennapi tanulás az életért
Magamat is kell szolgálnom, az egészségem engem szolgál, jó mértékben az is élet
Mással szemben szelíd vagyok, gondolataimra úgy vigyázok, mint egy háborús éber és kegyetlen katona
Ellene megyek minden gondolatnak, amely nem igaz, s cselekedeteim megigazulnak
Ott kezdődik a szándék, ahol a gondolat
Tiszta gondolatokban tettekben bukdácsolva magadhoz emelsz
Tetteimet nagymértékben meghatározza környezetem, a gondolataim őre én vagyok
Mikor gondolatban semmi leszek, kezdem érteni a bölcsességet
Bármit teszek, tettem értékét az határozza meg, ami a szándékom, egy tettnek szellemben két ellentétes eredménye lehet
Ha keresem az igazat a jóért, akkor az is az előnyöm, ami nem sikerül
Magamért cselekszem, még ha az életemet is adom, bűn az, mélységes gyalázat
Mindenemet odaadhatom, az nekem semmi, ha magamért adom
A másikért csak egy sóhajt ejtek, abban is közelebb jön hozzám a világosság
Gondolatom szilárdságát tanúsítja nyelvem, ha kijelentem az igazat, az lesz a pecsét
Ha félelemből eltagadom, az visszavet halálba, ismeretből mentem halálba, fájdalma megmar és emészt, lelkem kiabál, sírása megrázza szívemet"

"Azt gondolhatnám, beszéljenek a bölcsek, de sötétség lakóitól elűzi őket a fény
A halott retteg, remeg a világosság minden gondolatától, nem érti azt, amikor a szellem beszél
Nem az a cél, hogy meggyőzzek, az a cél, hogy felkeltsem a figyelmet és a gondolatot
Aki figyel, annak beszédes lesz minden, majd olyan helyzeteket kap, amiben érthet, legyél ebben nyugodtan biztos
Aki halva hagyja el a Föld világát, de földi életében kapott némi tanítást, az majd emlékezni fog szenvedéseiben, majd sokkal hamarabb megtalálja a fénybe vezető utat
Ezerszeresen hálás lesz a világosság minden egyes gondolatáért
Aki halállal hal, az még azt sem tudja, hogy elhagyta a Földet, saját képzetei adják szenvedéseit, nem tud a valósághoz csatlakozni, mert azt kapja ami az akarata, azt, amit szeret
Rettenetes az állapota, aki halálfélelmet él a Földön, az lelkétől kapja a félelmét
Jogos az, aki akarja, az félelmére ráfigyel
Aki akar ért, aki nem akar, menjen útjain, a célom miatt szabad a döntésem
Szeretet világosságában is eljuthatok értelemhez, ismeretből is juthatok tudásba, méltó voltam tetteimben, jogosan kapom az ismeretet
Gyorsabban és biztosabban eljutok ismeretbe. ha először értelmem felfigyel
A Szó hozza el az értelmemet, ha hagyom, hogy betöltsön, a Szó maga az élet, és ez bebizonyosodik, mikor azt teszem, amit mond
Világosság Szava halottnak többnyire bolondság, hiszen nem testnek beszél, ezért az értelme test szerint döcögős, de formája céljáért mégis tökéletes
Mikor kinyílok igazságra, megtudom a Szó rejtett értelmeit
Szellemem adja át a Szó tudását, egyre többet értek egyszerű nyelvezetéből
Ha csak most születtem életre, és megnyilatkozott bennem a Tanú, akkor a fénye tart a világosságban, pedig még a lényegem szürke, szürkeségben beszédem olyan, hogy legyőzi sötétség minden formáját
Attól nem kell féljek, hogy mit beszéljek, egyszer elmondtam, az pontosan elég
Majd a szellemem arra buzdít, hogy beszéljek
Ha sötétségnek beszélek, az első az lesz, hogy megtámad, lényege adja, hogy benne a sötétség tehet
Engem is tanít ez a kényszere, és tanítja őt is
Én sok szürkeségemtől megszabadulok, ő részt kap a fényből
Mindig ugyanaz történik, sose megy máshogy, ideje igazából addig tart, amíg meg nem értem
Tőlem függ az a nehézség, amit kapok
Ebben halok meg igazából magamnak, aki éli, érti az
Erősítsen meg a Szó, használd, és segít
Élővé válik a hitem, ha akarom, akkor nézek Rád, amikor vágyom arcodat
A pillanatot győzöm le, és közben telnek az évek, örülök és boldog vagyok életemben
Már látom halott halálát, pedig teste azt mondja neki légy boldog
Élővel beszélgetni, abban megpihenek
Halott úgy jár, nagyra van életével, ránézek, és tudom kicsoda
Lehetne élő, ha elgondolkozna egyszerű szavakon
A madár is párjával jár, én is avval járok, akiben szeretek
Mikor fészket épít, egyesével gyűjti hozzá a kicsi szálakat
Az én értelmem is így jár, egymásba fonódnak a gondolatok
Szövöm a szavakat, mert szívem szerelmes, fészket épít, ha beengeded"

"Kétféle teremtés létezhetne, az egyikben úgy, hogy aki születik az azonnal tudjon és értsen, a másikban úgy, hogy nevelve akaratában emelkedjen
Tudva születve kötve lenne az akarat, teljes önálló szabadságra sose lenne képes, ezért ez a teremtés szeretetben nem lehetséges
A tanulás úgy teljes, ha ismerem a pro és re oldalakat
Ha szabadságom van megismerni az események és gondolatok különböző láncolatait
Mikor megismerem, hogy az igaz akarat magában hordozza az igaz döntések sorozatait
Az nem cél, hogy valaki eltévedjen akaratában, és abban elsüllyedjen, azért van a Szó, hogy mindig és minden helyzetben kiemeljen
Az ember, mint egykor megteremtett angyal, a szabadságáért megkapta a választás lehetőségeit
A Föld elsősorban azokat szolgálja, akik akaratukban elváltak Istentől, és abban azt követték, ami véges
Aki Istentől született az örök, ha elválik Istentől, akkor annak az eredménye tétlenség és halál, halálában is örök és elpusztíthatatlan
Aki elválik Istentől, azt hagyja, hogy megtapasztalja, milyen nélküle, nincs kapcsolata Istennel, nem is kap erőt
Az istenkapcsolat eredménye erő Földön és Égen
Isten mindenhol Minden, belőle nem lehet kilépni, de Ő kiléphet belőlem, ott van, de akaratom szerint nem adja magát
Földön születés és elmúlás között ott a lehetőség, teljesen szabad az akarat, mindenki oda juthat, ahova akar
Földi helyzetek látszólagosak, lélek lehetősége minden földi helyzetben ugyanaz
A földi helyzetet is meghatározza az akarat, lélek életében perdöntő, igen mondhatom azt is, egy per a földi élet, vagy hozok tanúkat magamért, vagy hoznak ellenem tanúkat
Itt ugyan nem tudom, de az Égben mindent tudnak rólam, amit viszek a Földről magammal, mindent a szememre vethetnek, Földön titokban léphetek, az Égben minden lépésem látható
Az még nem élet, ha tudom az eredetem, de ha tudom az eredetem és abban felismerem a célomat, akkor az akaratommal könnyebben célt érek
Aki megértette a Szót, és cselekszi, az ígéret szerint megkapja Istent úgy, hogy érzékeli
Mikor megérint Isten ujja, akkor értem meg, mit jelent az, hogy Isten Szeretet"

"Emlékezz, mikor gyermekkorodban a félelem megbénított, és akaratod tehetetlenül várta végzetét
Lelkek halála pont ilyen
Tehetetlen és ínséges, maga akaratában lekötözött, nincs tevékeny akarata, lehet mondani várja végzetét, szenved, dühöng, és értetlen
Mikor a lélek úgy hal meg, hogy teljesen tudatlan, ha nem kap segítséget tovább süllyed, ellenfeled is hat rá, azt adja, ami a magáé, hogy eltaszítson értelemtől
Ahol van, ott nem segíthet rajta az, aki teljes, mert nincs akarata világossághoz
Az embernek különleges akarata van, hitben tudhat, akaratot adhat és tehet
Már ha csak gondolok is a halál halálában tengődőre, az is segítség neki
Szív imám a halottért olyan, mint éhezőnek az étel, mint szomjúhozónak az ital
Evett és ivott, annyi akaratot kapott, hogy ránézzen világosságra, és az adjon neki egy fénysugarat
Halál szenvedése is tanulás, az értetlen akarat szerzi magának
Jézus neve világosság hordozója Földön és Égen, halott élete az
Aki Földön életében kapott tanítást, de mégis akarata szerint meghal, az majd halálában megtalálja a világosság gondolatát
Aki már elmélkedésében eljutott világosság gondolatához, de szeretetben még mindig tétlen, az megérti és tudja, hogy az ember a Földön különleges akarattal és lehetőséggel rendelkezik
Ott, ahol és akinél világosságot lát a Földön, ahhoz odamegy
Ha egy halott felkeresett gondolatomban, az azt is figyeli, amit gondolok, és azt is, amit beszélek
Ha halottra gondolok az nem véletlen, az egy segítségkérés
Taníthatok gondolatban, taníthatok beszédben, hiszen a halott lélek nem tudja a helyes szeretetet és nem ismeri, hol találja meg a gyökerét
Sokféle a szeretet, és ebből egy a helyes
A gyilkos is szeret, gyilkolni szeret, igaz, nem mondod erre, hogy szeretet, lényegében nem is az
Aki magát szereti, azé a tétlenség, halálban mindent elvettek tőle, azt vették el tőle, ami lényegében nem is volt az övé soha
Lényegében maga ment oda, ahol nincs semmi, nem is örökölhette azt, ami nem is volt az övé
Szeretet az önzetlen cselekedet, ami érzés eltölt, az az eredménye
Igazság keresése igazságért, igazából ez a szeretet
Igazságból alakul a Rend, olyan, mintha főnök lenne, pedig csak egyszerű következmény, a szeretet eredménye, egyszerűen van
Földön törvényt alkotok egy elviselhető rendért, pedig szeretetben a rend adódik
Lehet mondani, tartsd be a rendet, pedig egyszerűen az aki szeret, az rendben él
Az, hogy úgy halok meg, hogy ugyan nem halok meg, de nem is igazán élek, az a helytelen szeretet és helytelen ismeretemnek a következménye
Mindenféle tévtanítás és téves gondolat téves akarata nem enged tovább
Ami helytelen bennem, az lesz a fékem, keserves tanulással tanulom azt, ami helytelen
Ugyan annyit tudok, hogy lassan taníthatnak, elhagytam a könnyű és rövid tanulás lehetőségét a Földön, igen bánom
Jézus neve itt és az égben világosság, ha bírom, előbbre jutok
Vezethet, mert kérem, ha mehetek az úrhoz, az Úrhoz megyek
Mikor visszanézek Földre időben visszaemlékezve, úgy érzékelem, mint egy pillanat
A Földön az élő is tudja a pillanatot
Hogy megértsd, hosszú idő után kerültél Földre, és ez az idő a mértékedben is csak röpke lehelet
És a lényeg a pillanat, a kettős értelmében
Nekem a pillanat ma van, ettől lesz könnyű és járható, ketten visszük, megosztjuk örömét és bánatát
Egymásban örülünk, és ettől a bánata sem olyan nehéz
Ha pedig veszem az akarat bánatát, segítsen magán, és a társam is megsegíti"

"Kényelem és elégedettség ellenségem, jobban tudod a helyes utat"
jaja... nekem ez jó lecke volt)

"Keresem azt, ami a lelkemben hiány, és azt próbálom testtel helyettesíteni Így nem is lehetek boldog, sőt, minél jobban kergetem a boldogságot, annál messzebbre szalad tőlem Lelkem szellemben lehet boldog, testem elégedettsége csak pillanat, majd előbújik lelkem és követel Kétféle mennyországot kaphatok életben, az egyik az emberszeretet Mennyország, mégis szomorú leszek, hogy az még nem teljes Mikor betölt földi életben az istenismeret, abból léphetek istenszeretet mennyországába, ami mindenben teljes Teljes leszek szeretetben, és teljes leszek átlátó tehető ismeretben, részt kapok Istentől istenségre Mindent láthatok legteljesebb szellemi tartalmában, vonatkozásaiban, fejlődésében, céljaiban, és útjaiban "
hm... próbálom eldönteni, én melyiket élhetem)
könnyű, mert egyértelmű, hogy nem az első lehetőséget élem, de nehéz, mert ugyan a másodikat érzem magaménak, valahol mégsem teljes még.
de a haladás, fejlődés folyamatos, tehát nincs miért szomorkodni)

"Mikor test szerint mondom valaki anyagi helyzetéről, az élethez kevés, a meghaláshoz sok, azt mondhatom ítéletben és mondhatom irgalomban
Ha szellemben mondom, széles annak az alapja
Test vágya arra épít, ami lelkem vágya, nem tudom, de ezt teszem
Keresem azt, ami a lelkemben hiány, és azt próbálom testtel helyettesíteni
Így nem is lehetek boldog, sőt, minél jobban kergetem a boldogságot, annál messzebbre szalad tőlem
Lelkem szellemben lehet boldog, testem elégedettsége csak pillanat, majd előbújik lelkem és követel
Kétféle mennyországot kaphatok életben, az egyik az emberszeretet
Mennyország, mégis szomorú leszek, hogy az még nem teljes
Mikor betölt földi életben az istenismeret, abból léphetek istenszeretet mennyországába, ami mindenben teljes
Teljes leszek szeretetben, és teljes leszek átlátó tehető ismeretben, részt kapok Istentől istenségre
Mindent láthatok legteljesebb szellemi tartalmában, vonatkozásaiban, fejlődésében, céljaiban, és útjaiban
Tudásom következmény, szabad akaratba kerültem, azért lehet
Sok angyal azt mondja, nem költözöm testbe, nem hagyom el pusztaságért boldogságomat, jó okkal mondják, aki olvasod, te itt vagy benne
Két úton járhatok testben, az elsőben félek másodiktól, a másodikban már örülök, hogy abban vagyok
Istenben lehetek Földön, eldobom abban az ítéletet, deresre húzom, és harminc botütéssel sújtom bűneiért
Legfőbb bűne, hogy letagadta azt a szeretetet, amiben Istenben vagyok
Test az tagad, tilt és uralkodik, hazudik uralkodásában
Úgy adja magát a tolvaj és rabló, mint aki adakozik, és közben abból gyűjtöget, ami nem az övé
Kardot rántok ellene, sötétsége méreg, lassan adagol, hogy öljön
Isten szeretete szerelem, tanúsítom Isten Vőlegény
Közvetlen és tréfálkozó
Elfogadja tréfáimat, és maga módján tréfában válaszol
Együtt tánczolunk, öröm az a szívnek, testem pontosan tudja révbe érkezett
Ott van, ahol szeret, lelkemben örvendezik testem, szellemem az ok
Mondhatom, hárman ölelkezünk össze, pedig testem és lelkem egy egység
Bolond lennék, ha azt amit érzek odaadnám, nem azért mert sajnálnám, hanem mert elvennék
Úgy jönnél arra, hogy nem néznél vissza, de nem ez a helyes út
Én elmondom, az nem sért téged, de istenségbe csak küzdelemmel jutsz
Ígéret azért ígéret, mert működik
Lelkem boldogságánál nincs nagyobb boldogság
Azt hiszed, tízet adsz és egyet kapsz, pedig igazolom, hogy adsz egyet, és ezerben lesz részed
Az induló példában ugyanarról ugyanazzal a szavakkal kettő lehet a gondolatom, és ez a lényeg
Testben úgy gondolkozom mint szellem, és megtudom a különbséget
Akaratom adja a különbséget, és majd azt teszi, ami boldogság
Bennem szeret majd a Szeretet
Házasságom a Földön abban lesz teljes, hogy küzdelmekben erősödik kettőnk között egységre, ketten leszünk abban egyek
Aki elhagyja küzdelmeit, az a házasság boldogságát dobja el
Szellemben ugyanez a helyzet, sőt ha jobban szeretek, több próbát kapok
Mondhatom, annyi lesz a próbád, ami több, min test tűrőképessége, és ebben jutsz teljes egységre szellemedben
A nehézségek adni akarnak valamit, amit csak akkor értesz meg, mikor egyre teljesebb leszel szerelemben
Új Ég és új Föld nem az a hely, ahol szeret a kényelem, aki arra gondol, az nem gondolkodik helyesen
Kényelem hamar elaltat ott, ahol a veszély szeret
Úgy jön abban, hogy már meg is lett
Kényelem és elégedettség ellenségem, jobban tudod a helyes utat
Imádságra van szükségem, ha könnyű a helyzetem
Abban nem kereshetek kifogást, amint gyermekemet nevelem
Minden nehéz helyzetnek van ideje, majd kitelik a mértéke
A helyzet is élő, ha élem életben, nincs arra szükség, hogy sokáig tartson
Én ilyen vagyok, lehet hogy gyermekem egészen másmilyen, engem tisztelsz, én is tisztelem a másságot
Neki könnyű a lépés, nekem lehet hogy nehezebb, igazságban lesz annak a mércéje
Van egy üteme életnek, abban annyi a pihenésem, hogy teljességre jutok
Az én ütemem nem az ütemed, a te ütemed a helyes
A Föld nem a bizonyosság helye, mikor a Szeretet ölel, mégis biztos vagyok"

"Ha már él bennem a két törvény, nyugodt lehetek
Ha megmaradok két törvényben, nyugodt vagyok
Ha teszem a tízet, és nem jutok be kettőbe, akkor nyilván rablásaim annak az oka
Betérni kettőbe kis lépésben tehetem, de benne csak meghalva maradhatok
Életet hoz a halálom, érdemes odaadni zsákmányaimat
A kettő egyszerű, és mégis magam csak lassan értem meg, és annál még lassabban érem el cselekedetben a gondolatot
Sok szerteágazó tanítás, mint útjelző cölöpök adják a helyes utat
Ember vagyok, a lényeget tekintve szellem, testbe bújt élet
Élet tápláléka élet, a halál megöli
Testi akaratom halálában emelem ki testemből azt, ami szellem
Gazda vagyok a saját portámon, úgy alakítom, amilyenné akarom
Felnyergelt ló vár, hogy befogjam szekerembe
A bölcsesség áll az ajtóm előtt, kopogtat, végy magadhoz
Test az test, az eredménye elmúlás, sok rablott holmit mások túrják
Érthetnék halálfélelemben is, hogy megtaláljak, de a bölcs elfogadja bölcset
Ha éhezem az igazat, az kiment a halálból
Úgy jöttem ahogyan, azt hogy tanítottak, és mit adtak, az csak a részben enyém, de az, hogy mit veszek el, az az én döntésem, és hogy mit teszek le, abból fakad a megértés
Ha vágyom az igazat, akkor betartva ígéret kéréseit, eljutok igazság ismeretébe
Ismeret nem tőlem van, és ebben olyan a tanú, ami önmagában mindent tanúsít
Aki nem ismer, az a tanút sem ismeri
Engem átölel, mert odamentem hozzá, amikor hívott
Halottnak nincs törvénye, nem halt meg magának
Csak annyit tesz, amint tart magáról
Tíz törvény megölné halálát, örülne neki, mikor elvonszolják mellőle megrontója bűzös romjait
Tíz törvény töredékes, a kettő teljes
Ha nem ismerem azt, aki megölelne, akkor nem is tudom kicsoda
Ide akar jönni hozzám, mert meg szeretne ölelni
Tiszteli a portámat, csak akkor jön, ha behívom, és addig marad, amíg keresem az igazat
Halottnak neveznek, ha nem ébresztettem fel magamban az életet, és az is vagyok
Sötétség van felettem, azért vagyok halott, védem a sötétséget, mert nyers értelem többre nem képes
Az értelmemet kaptam, ugyan formázom, de ez annyira nem lényeg, mikor a szelem tanítja az értelmemet, az a fontos
Szellemem egy teljes rész az egészből, minden benne van, mindent odaadhat
Annyit ad, amennyi bennem a tiszta"

Látó is betette a fényláncot:

Fénylánc

Szűz Máriának Jézus Anyjának nagyon sürgős kérése jutott el hozzánk, hogy egy napon, egy órában, ugyanabban a percben rózsafüzérimában fogjunk össze az emberek és a bolygónk megmentéséért.
Az Istenanya maximum 6 hónapot adott a szeretetlánc elkészítésére és kéri kérésének terjesztését az egész világon! Ez az üzenet a Ferences szerzetesektől érkezett. Sokan dolgoztak rajta és legalkalmasabb időpontnak Mennyei Anyánk kérésének teljesítésére 2010. szeptember 12-ét este 21.30-ot választották.

Ezen a napon, ebben az órában szentrózsafüzérimában legyünk összeköttetésben. Aki ebben az órában nem tud magányba és nyugalomba vonulni, legalább lélekben rövid imában csatlakozzon. Más módon is lehet csatlakozni a fénylánchoz a lelkek és a Föld megmentése érdekében, Megváltónk Jézus Krisztus kínszenvedéséről és haláláról való Szentírás olvasással. Fontos, hogy ilymódon pontosan ebben az órában csatlakozzunk (2010. 9.12. 21.30-kor) - az imának legalább 30 percig kell tartani. Így óriási fényhullámot, nagyon erős pozitív energiaforrást alkotunk.

SZŰZANYA SÜRGŐS KÉRÉSE:

"Drága szeretett gyermekeim!
Ebben az utolsó időben, amikor a világ és az emberek egyre sűrűbb sötétségben vannak, amikor a sötétség körbevette a Földet, és már a gyerekeket is fojtogatja a könnyelműség tudatlansága és a félelem, szólítalak titeket, hallgassatok szavamra, mely telve van aggodalommal és gonddal értetek! A Gonosz bűzös lehelete beáramlott a hűségesek szívébe is!

A mindennapi kenyérért való gond akadályoz titeket abban, hogy tekinteteket a Mennyre és szíveteket az Istenhez emeljétek; kimerülten elájulva alszotok el, és nem is sejtitek, hogy éppen most, ebben az időben kell ébernek és elevennek lenni! Drága gyermekeim, hallgassatok szavamra! Segítsetek nekem, csatlakozzatok az én kéréseimhez értetek és a Föld bolygóért! A ti hangotok, a mi közös hangunk, ezer és ezer gyermekem hangja egyesülve a ti Mennyei Anyátok hangjával az egész földkerekségen átszakítja a nehéz sötét árnyékot, amely fojtogat benneteket, tönkreteszi bolygótokat, falakat állít ember és ember közé, közétek és az Isten irgalmas szeretete közé!

Gyermekeim, hívlak titeket, hogy imában és alázatban egy nagy láncban fogjatok össze! Nemcsak az anyagi élet gondjai alatt estek össze, de hamis tanítások is elaltatnak titeket, amik akadályoznak benneteket az igazság megismerésében és a Gonosz elleni védekezésben. Gyermekeim, alakítsatok ki egy napon, egy órában és ugyanabban a percben az egész világon Fényláncot; mindenki közületek legyen egy részecskéje a láncnak, ami megkötözi a Gonoszt. Hívjátok a világosság és a szeretet sugarát a Földre, önmagatokért, az egész világért, ezért az egész korszakért! Küldjétek el kérésemet az egész világra, fordítsátok le minden nyelvre, terjesszétek a legnagyobb szorgalommal, áldozattal és szeretettel ezt az én alázatos kérésemet felétek. Az utolsó időket élitek, az anyag és annak hamissága benneteket - a csak birtokolni és nem a lenni - egyirányú gondolkodás rabjává tett! De itt már a LENNI-ről van szó!

Lenni és élni továbbra is. Hagyjátok el a hamisság után való rohanást! Nagyon kérlek titeket, szeretett gyermekeim, segítsetek nekem! Ti nem tudjátok és nem látjátok milyen kegyetlen harc folyik a magasabb szinteken: ez a sötétség harca a ti lelketekért, a ti életetekért és szabadságotokért, a ti Földetekért, amely élettel és Krisztus szenvedésével van megszentelve. Nem az a fontos, milyen vallásúak vagytok, milyen hitet gyakoroltok, elég a személyes vágyatok ahhoz, hogy segíteni tudjatok. Mind az én gyermekeim vagytok. Legalább ebben a pillanatban fogjatok össze, mindannak ellenére, ami szétválaszt titeket! Gyermekeim, mindig veletek és közöttetek vagyok és leszek. Szükségem van rátok, segítsetek nekem!

Mennyei Anyátok vagyok, a ti Közbenjárótok."

"Az Atya legnagyobb vágya, hogy beszélgessek Vele, beszélgessen velem, hogy mint gyermeke megtaláljam, és szeressem
Elmegy azokhoz, akik megértik, akikben akaratukban felnő a hit, hogy megszólítsák az eltévedt gyermekeket
Kétféleképpen beszélhet velem, ha hagyom, ha nem fordulok el közléseitől, beszélhet hozzám szolgái tiszta beszédében és beszélhet hozzám szívemben
Nem a fülnek beszél, ha egy-egy szolgáját kiválasztja Szava közvetlen értésére, az a többi gyermekéért teszi
Azok, akik szellemben beszélnek, azoknak tiszta a beszéde, arról lehet őket megismerni, hogy keresik a tisztát, buzgók és önzetlenek, ingyen adják, amit kaptak, s oda mennek, ahol a szükség
Isten elbukott angyala rengeteg fortéllyal rendelkezik, ha akar, úgy jelentkezik, mint világosság tiszta beszéde, de ami hozzá kötődik, annak az alapja, mindig valahol hiúság és nyereségvágy
Tiszta beszéd mögött ott áll a világosság, vigyáz arra, hogy a szó tiszta legyen
Valaki olyan tisztán kaphatja a szavakat, amilyen mértékben megfelel a tisztaságnak
Nem sok az elvárása Istennek, hogy bent beszélhessen, aki beengedi Istent, ahhoz beszélhet
Szellemi értelemre nyitom ki lelkem füleit, ha kizárom a zavaró körélményeket és elmerülök a csendben, jól szolgál engem az, mikor kiimádkozom a csendet, és abban veszem fel a kapcsolatot
Isten minden gondolatomat figyeli, amiben beszélhetek tisztán Hozzá, azok a gondolataim
Az egyenes gondolatomra válaszol, arra, amelyik rejtett szándékú, az válaszolatlan marad
Tiszta beszéd hordozóinak beszéde szellemi, ne is kérjek tőlük tanácsot arra, ami nem az, mert nem adnak, nem is adhatnak
Ha kérdésem alapja nem szellemi, azt a kérdést a szívemre helyezem, majd megkapom a választ, ha kivárom az idejét
Válasz megértésének az alapja a türelem, az is tanulás, az is iskola
Legyek biztos abban, hogy tiszta kérdés választ érdemel, és meg is lesz
Aki eljutott már addig, hogy hite ebben a beszélgetésben felébredt, azokat jó okkal eltölti gyengeségeinek és alkalmatlanságának érzékelésével, hogy a hit az akaratban kierősítse magát
Aki még nem ismer, az megkapja a sötétség érzékelését, azért, hogy ráébredjen világosság beszédeire
Minden okkal történik, ha nem hiszek, nem beszélhet hozzám közvetlenül Isten, mert az elvenné tőlem szent célomat
Isten hozzám beszélése hitemben lesz, hitem az értelem útjain kifürkészett igazságkeresésemben
Akkor jön hozzám a beszéde, ha a szándékom tiszta, tisztátalan szándékhoz nem közelít
Isten kapcsolatom bensőséges beszélgetés, abban Atya, anya, testvér és barát
Minden pillanat egy beszélgetés része, én is mondok valamit, és Ő is közöl velem
Lelkem épül abban életre, ha hozzám költözik, akkor már enyém az élet
Csak oda költözik, ahol a tiszta keresi a tisztát, 'igen legyetek szentek, hiszen én is az vagyok'"

Tegnapi kérdésem a Jakab-topicban:
"Az is elárulja Jézust, aki csak (halott) szavakban mondja és nem lélekben szólva adja és ezzel cselekszi.
Ezen igencsak el kell nekem is gondolkodnom, hogy meddig szó a szó, és honnan lesz tett."

Erre látó:)
"...Sötétség bármit mond, úgy olvassa írásokat, mint betű..."

"Keletről jön el a felkent, a nap felragyog, a hold mosolyog, felhők között dicsőségben jön a Király fehér paripán
Az Isteni jó és az igaz összeölelkeznek, egymásra tekintenek, és az Isteni jó és az igaz házasságra lépnek

Mert felragyog a nap, azaz felragyog a szeretet
Elmosolyodik a hold, mert a hit Benned élő lesz
Igen felhők között jön az Igazság, mert a betű jelentése oda megy, ahol a dicsőség
Igen dicsőségben jön el, mert a betű mögül előkerül a szellemi

Igen keletről eljön a felkent, hogy nyugat és kelet Háza találkozzanak, odaadja a sajátját, hogy nyugat Háza életre ébredjen

Sötétség bármit mond, úgy olvassa írásokat, mint betű
A betű pedig szellemi, akkor is az, ha éppen száraz felsorolás az, amit a betű mutat
Az Írások szólnak földnek és égnek, ami itt Írás, az a mennyben is az
És a menny, az nem itt, vagy nem ott van, hanem ott van, ahol az Igazság
Föld beléphet menny előszobájába, ha szellemibe lép, kutathatja, okulhat, és felkészülhet
Az angyalok úgy olvassák Írásokat, mint szellemi, azért, mert az Írások tartalma minden pontjában szellemi
Föld teszi betűvé azt, ami mélység és magasság, ami út, és maga sem más abban, mint élet
Fehér lovon jön el a Király, bölcsességet ad a Tiszta, hogy a sötétség a Fényben elenyésszen
A Fény magát adja, életemért
Atya, Fiú és Szentlélek egy, és aki éli, az megvallja a Fiút, és abban a megvallásban megvallja az Atyát, és a Szentlelket
Aki értelmével bármilyen módon elválasztja az egyet, az részt sem kap belőle, mert igazságban nem is kaphat, maga tolja el magától az igazat
És az igaz nem más, mint én vagyok, ha az igazat az igazságért szeretem
Ha az igazat kihasználom magamért, igaz nem lehetek
És ez nem jelent mást, mint jó vagyok egyszerűen a jóságért, az igazat keresem és teszem, mert az esik jól, hogy szeretetemben megindít az irgalom
Az Írások szelleme abban lesz folyékony előttem, hogy megteszem a betűjét az igazságért, és abban eljön hozzám az, aki adta az Írásokat az életemért
Úgy jön el, mint egy szellő, eltölt erővel, ami maga sem más, mint szeretet
És ebben a szeretetben leszek jó, és ebben a szeretetben fogom szeretni az igazat az igazságért
Csatasorba állít, hogy elnyerjem a szelídséget, odaadja a türelmét"

"Ha méltó vagyok akaratom tisztaságában, eljössz hozzám
Ha méltó vagyok komolyságban, nálam maradsz, és együtt örvendünk
Átkarolsz, és együtt járunk, és morzsánként elhagyom azt, ami por, azt, amire önként mondja a szívem, nem kérem
Tisztátalanságomban jössz el akaratomban
Lélek költözik test mellé, hogy felöltözzön a lélek
Ahova eljutok testben, az aki vagy, abban meghalna az, aki egykor meghívott
Mert együtt járásunkban egyre közelebb jössz, és betölt a fényed, lelken úgy jár át a Lélek, ahogyan akar
De még haldokló lényege test, Fény összezúzná, ha közelebb jönne
Mária Magdolna azonnal meghalt volna, ha megérinti feltámadt testedet, mikor elsőként találkozott veled
Fényt csak a világosság tudja elviselni, a tiszta felnőtt lélek
Szereteted is először hatalmas fájdalom, mikor megmutatod, ki vagy
Az a rész fáj, aki idegen tőled, száraz ág fáj, ég és sajog
Sötétség menekülne sötétségtől, ha tudná, mit jelent fájdalma a Fényben
Lélek fájdalma az, az bújik elő, ami ítéletet magamra mondtam
Tiszta világosság eledele Fény, egylényegű, a Fény része
Sötétségben tanul, mélységeket járja, megismeri, hogy a lényegére kimondhassa, nem kérem
Aki bűnben született, azé a sötétség, bűne maga a sötétség és nem más
Az az egyetlen, aki bűn nélkül világosságban született, az egyetlen méltó, hogy hordozza a Fényt
Egyedül benne születhetett a Fény, méltó világossága fogadta magába, igen akaratában
Benne testet öltött a Fény, hogy takarva kinyilatkoztassa világosságot, hogy megadja az életet annak, aki kér"

Szívünkbe, ha engedjük Istent, akkor már nem testi vágyainknak élünk, hanem a szív szeretet lesz urunk és Istenünk.
Akkor tesszük is akaratát, nem csak beszélünk Istennek csodáiról, tanításairól.

Mindezt nem elhinni kell, hanem megélni.

Elkerülhetjük árulást, ha életünket a szívünkbe vesszük és engedjük, hogy a szeretet ítélje meg dolgainkat.

Júdás a tetőpontja az ószövetségi embernek, akik hittek is Jézusban, azok világi uralkodót láttak benne, hogy testi vágyaik teljesüljenek, azért akarták királynak. Jézus nem világi uralkodó, hanem a másik világé, ezért mondja, nem evilágból vagyok. A másik világ a lélenek világa.

Test és lélek egymás ellen tusakodik, testnek győzelme, a léleknek halála.
Testi ember, azaz a világi ember hasznot akar magának Istenből.
Hasznot az akar, aki csak a maga üdvösségére gondol, hasznot akarhat még úgyis, hogy Jézus neve mögé bújik és azáltal lesz maga naggyá.
Testi ember számára Jézus haszonná válik, ha Jézussal igazolhatja magát, tehát, ha bármit szóban tesz, gondol, de nem cselekszi életében.

Beszél róla, de mégis testit követi és nem a léleknek útját.

"Valahol én is áruló vagyok, mikor úgy gondolkodok, mint a föld, és úgy döntök, amilyen az érdeke"

"Júdás örömmel követte el második árulását, abban a reményben, hogy az első árulása gyümölcsöző lesz neki
Mindenhol elhíresztelte Jézust azért, hogy királlyá koronázzák
Júdásból a világ beszélt, és a világ nem ismerte fel helyesen Jézus akaratát
Júdás tehetséges volt, és az írások ismeretében nagy tudású, tudott szépen és kereken beszélni
Nem hatolt az Írások mélyére, mert ugyan elbeszélte, de maga soha nem cselekedte azt, ami az Írások lényege
Az ó ember követte benne Jézust, és az maradt
Ami hiányzott benne az életéhez; az a gyermekkorának kedélyvilága, és gondos átgondolt mértékű szigorú nevelése
Nem győzte le magát, a teste volt az úr maga felett, elnyomta a lelkét, a szelleme takart maradt
Júdás látta Jézus csodáit, az árulásában rejtve Jézust akarta királynak, ami be is következett, de szellemi értelemben
Az ő kérése is meghallgatásra talált, ha nem is úgy, ahogyan értette
Jézus, mint király mögött az elsők között akart lenni, hogy teste úr lehessen
Jézus templomi beszéde Jeruzsálemben elutasította a föld királyságát, amit a világ nem értett
Júdás tudatlanságában volt áruló, a templom akaratában volt gyilkos, amiben kitelt a mértéke
Kapott még negyven évet, hogyha akar, megtisztuljon
A templom elutasította Jézust, az idegenek befogadták, ezért elvétetett Jeruzsálemtől a kegyelem, és megkapták azok, akik nem ismerték, és nem keresték
Jézushoz egy út van, és ez a szíven keresztül vezet, más út nem létezik
Mondhatom, most kényelmesen élek, és nem kelek fel a halálból, majd a halálban teszek, de ebben a könnyű és rövid utat cseréltem a hosszúra és nehézre
A halál első lépcsőjében még magam vagyok, aki magam fölött ítélkezem, egészen addig, míg ki nem telik a mérték, és be nem következik felettem a teljes ítélet
A magam ítélete az, amit magam halála von a fejemre, azt akarom ami halál, mert nem ismerem az életet
Akaratom lesz ítéletem, most azt gondolhatom, ott majd érthetek, joggal mondom, ott sokkal kevesebb a lehetőség, mert itt mellettem a tiszta irgalom, és abban a felismerés lehetősége, de ott ami körbevesz, az az akaratom sötétsége
Halálom miatt sötét az akaratom, hiányzik belőlem az élet, nincs bennem élő és tevékeny szeretet
A szellemvilágban ami körbevehet, az az akaratom eredménye
Nem jöhet hozzám fényben a világosság, csak lassú és gyötrelmes szenvedésben, a két szenvedésem nem egysúlyú a földön és az égben
A Földön a másikban találom meg a szeretetet, és Istenben ismerem fel helyesen
A Földön szabad az akaratom, az égben a Rend előttem áll
Az égben is lehetek akaratomban szabad, ha a Földön meghalok magamnak, és ebben elnyerem az életet
Levetem ítéletet és felöltözök élet fehér köntösébe
Alázat nélkül tehetetlen vagyok
A föld úgy gondolkozik, mint a halott, élő tesz a másikért
Mikor mást nem teszek, csak szemlélődök és hagyom, hogy hasson rám minden, és azon elgondolkodok, az is élet, az is öltöztet
Minden beszél, és minden mond, rajtam áll, értek, vagy vakon tovább megyek
Valahol én is áruló vagyok, mikor úgy gondolkodok, mint a föld, és úgy döntök, amilyen az érdeke
Júdás abban az akaratában lett áruló, hogy Jézust rákényszeríti, hogy legyőzze a templomot"

:)
Ha arról szólt a gondolat, hogy kérdezzed, akkor az nagyon jó:)

Kérdezzed szívedben és szólni fog.

értem)
lehet erről szólt a gondolat, hogy kérdezzem..
ugyanis akkor jött, mikor elkezdtem olvasni az aznapi írásod és mikor ilyen gondolat jön, nem elemzem, hanem úgy teszek, de ezek szerint félreértelmeztem)
itt lesz a válasz valahol)
azért köszönöm)

"A Szó harmónia, világosság és béke, az igaz Szó dal, táncz, bent éneklő képek
Legyen az bár évezredek nyelvezetében, vagy legyen gyermeknek adott egyszerű szavakban, az tánczparketten ütemes lépés
Legyen az bár rövid tőmondat, vagy legyen szerelmi költemény, nincs abban, nincs a tánczlépéseiben törés
Olyan, mint mikor valaki a csendes vízen fák árnyékában evez
A Szó világosságot hoz rejtvényeiben, a látszat oda vezeti a tisztát, hogy értsen
A rejtvénye világosság, mert az alapja élet, olyan nyilvánvaló, mint az egyszeregy
Amit tudnom kell belőle, azt adja, aszerint az állapotom szerint, ahogyan a hegyen állok
Erőszakkal nem lehet bevenni, de csak erőszakkal juthatok oda, ahol megérthetem
Szó barátja a csend, csend eredménye Szó éneke
Ma van az ítélet, ítéletet tart felettem a Szó
Összecsapunk, a csatánk eredménye béke
A Szó mindig közöl, az is közlés, hogy várj, várd ki az időd, és légy türelmes
A Szó kinyitja szememet, hogy értsek, mikor megértem, hogy mit akar mondani, mikor tanácsot ad döntéseimben, akkor mehetek oda, ami élet
Élet szobája tánczterem, zene van bent és ének, ha értelmemre támaszkodom, akkor nézek be az ablakon
Szóban lépek, és az ajtóban vagyok
Erőszakot veszek azon, aki vagyok, és oda jutok, ahol a Fény
Világosságomban keresem a sötétségem, de világosságot nem bírta, volt és nincs, nem is keresem, elhagytam azt, ami elhagyni való
Utána nézek, de hát nevetek, szaladásán nevetek, ahogyan elinal
Egyre jobban szedi a lábait, már árnyéka is eltűnt, akié, az visszaadná, de nem kérem, kinevetem
Azt mondom neki, tegyél amit akarsz
Játszom a szavakkal és ebben szenved, azt hiszi gúnyolom, de hát ítéletet tart maga felett
Énekem szól úgy ahogy, madárének szép beszéd
Szerelmes mosolya szememben, azt mondja, ami a szívemen
Lovat keresek, hogy arra üljek, nekem az a fontos, hogy összetartozzunk
Aki szereti a lovát, az kiviszi legelőre
Csónakba ülök, szeretem mikor evezve a víz mossa kezeim"

Igen, nem olyan régen írta is, hogy ketten olvassák kintről (mert említettem, hogy mások majd olvasnak...), te meg hova mész bentről?

Ez voltam én, amikor elmenni akartam...erre mondtam neki, hogy mások majd olvasnak...

Igen igen en is olvasom,mert nemtudni mit talalok.
A verses-format meg imadom.
Mintha neha az en szivembol fakadna.

Előfordul, ha engem valaki megérint, akkor szavain a másik ember is megjelenik, a másik lélekminőség; talán fölfedezed magadat ;-)
Minden nap adja a maga igazságát, aszerint, hol járok. A szívem mélye felé, a szeretet felé, ha lépek, kivilágosodnak kérdéseim.

Szia Kata; ő nem elemez és vizsgál élethelyzeteket, hanem segít az igazság felé lépni.

Én magam is efféle segítséget kértem volna tőle, sőt életemre vonatkozó igazágokat, de nem lép bele mások életébe, mert az szándékot jelez.
(Ezoterikusan úgy fogalmaznám, hogy karmát szerezne magának. Most nem tudok ebben biblikusan fogalmazni.
Vagyis talán az, hogy nem vállal másokért kezességet Péld 17,18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
...azaz eképpen nem lép bele mások életébe.)

Igazság felé az út lassú, a megismerés sok kis lépése feltárja saját helyzetünket.

A Szeretet adja az utat és az élet lépésének meglátását.

Szavai segítenek ebben, olvasd és ha szívedbe veszed - lehet, közelebb visznek a kérdésedhez:)

szia Méhecske)
beugrott, hogy kérjek üzenetet a látótól)
hogy mire, az nem tiszta, de talán a mostani élethelyzetemre...
ezek után kíváncsi is lettem)

"Aki él, annak minden beszél
Minden mögött összefüggéseket lát, események összefüggő sorozatát, okokat, célokat, utakat és következményeket
A Szó is képekben beszél, a lélek beszéde is képek
A közvetlenül kapott egyszerű Szó tartalma is képek, akkor is, ha még oly egyszerű
A léleknek gyötrődése, ha átmegy az életbe, és nem érti a képes beszédet
Mindennek van jelentősége, minden mély értelemről árulkodik, akkor is, mikor úgy járunk, mint egy kitaszított
Ami nekem szól környezetemben, azt minden közli sajátságos útjain
Minden ember közöl valamit, akkor is, ha halálban már kitelt a mértéke
A természet nagy karmester, híres tudós művészetében, szeretve nyújt, csak meg kell ragadni
Az események sokszor tréfás rejtvények, szereti a vidámságot az Úr is, ha szomorúságot hoznak, az nem biztos, hogy arról beszélnek
Az ember teste szereti a kényelmet, pedig a nehézségek tesznek értővé
Ahogyan tisztulok lélekben, úgy lesz hozzám közelebb a szellemvilág közléseivel
Csak a bolond megy tisztátalanul töredékes szellemekhez, csak ezért teheti, hogy abban is értsen az, aki érteni akar
Lelki életet építek Istenben, és kinyílik a szellemvilág
Tisztaságomban jöhet hozzám a tiszta
Az nem cél, és nem jó út, ha szellemeken keresztül, vagy más személyben keresem Istent
Hogy más megtalálta, az nem az enyém, az ő munkája eredménye őt illeti
Isten megtalálása munka és lemondás
Nincs annak könnyebb vége, hacsak nem az, hogy egyenesen megyek
Minden szó lehet rettenet és irgalom, szívem szándéka öltözteti értelmébe
Isten alkotása minden, Ő helyezte a világba tulajdonságaival, ha még annyira elbukik, akkor is teremtménye, ezért nem is gyűlöli a gyilkost, amit gyűlöl, az a gyilkosság
Az Istennek a lényeget tekintve közömbös, hogy melyik úton megyek, hiszen a célomat előbb utóbb megtalálom, neki az a fontos, hogy szabadságban találjam meg a helyes utat
Aki mélyebbre esik, az majd mélyebben ért, hálásabb lesz a szíve, dőre indul akarattal a mélység felé
Azt tanulom, hogy beleilleszkedjek a Rendbe, ami önmagában halottnak taszító
A Rend egy következmény, vizsgáld meg az okokat, és a Rend abban már cél"

"A bárány odaadta a két szarvát az írások szerint, hogy világosságot vigyenek a sötétségbe, bölcsesség két tanúját adta, hogy legyőzzék a templomodban felállított vészthozó undokságot a második, a lényegét tekintve az első jelentésében
Az antikrisztust győzik le bennem, hogy a templomomat elfoglaló földet kisöpörjem
Magam söpröm akaratodban, s mégis Te teszed
A bölcsesség két tanúja nem lép fűszálra, egy sem hajlik meg lábuk nyomain
El veled takaró szép szavak
Nem tesznek hozzá, és nem vesznek el, azt adják vissza, ami egész
Hegyet építenek, lerakják a megrongált lépcsőfokokat
Nem kell természettudósnak lenni, hogy belássam a hegyek földi jelentőségét, s ha odafigyelek, megtalálok a rengeteg szellemi adományból egy csokorra valót, amit a hegyek nyújtanak
Ahogyan magasodik egy hegy, minél magasabb, annál tisztább, annál jobban őrzik tisztaságát a természeti szellemek, ugyan mért kívánkozol fel a hegyre, mért akarsz a csúcsára feljutni - azért mert lelked akarja a tisztát, tiszta vonzza magához azt, ami benned a lélek, s aszerint, amilyen a lelked
Ne közelíts úgy hegy csúcsára, hogy nem a tiszta keresi a tisztát, ha a csúcsért mész fel, annak a dicsőségéért, ki fog téged megvédeni, ha bajod esik, te vagy az oka
Ha hegyen halálomat lelhetem, mert ami tiszta az gyűlöli a sötétséget, akkor mennyivel jobban meghalok a tisztító Fényben
A Fény lerakta lépteinek jeleit, és eljön ígérete szerint
A sötétséget keresi, hogy ne legyen, oda megy, ahol a tisztátalan, hogy legyőzze benne azt
Fegyverrel jött, hogy békét hozzon, kéréssel jött, Szava erejében
Fegyvere a Szó, az mutatja az utat
Felépített hegyre mutatja, itt áll előtted, aki akar, felmegy keresni a tisztát, aki akar, az marad
Tiszta keresi tisztát, az eredménye élet
Halottért adja vérét a bárány, az idő is szolgál a Rend szerint
Jól felépített folyamatok, összefüggő háló, aki akarja, azt kiemeli
Tiszta mondja, érints meg, s tanúd leszek, érintésedre tüzet adok
Ha hozzám jössz, hozzád megyek, s templomom leszel"

:)
hmm, erről pedig tegnap beszéltem a Jakabban...
csak ő könyedebben írja le a lényeget és persze - pontosabban.
:)

"Istentől elszakadt lelkek felépülő földi folyamata és a szellemi élet között áll az ember
Ott áll, ahol akaratuk szerint van az ítélet vége, és ahol akaratuk szerint kezdődhet a szabad és teljes mennyország
Az angyalok bukásakor Isten, mint Forma nem volt látható, Isten volt az Ige
Jézus előtt aki megtalálta az Istent, az a végtelenben, mindenben találta meg
Jézusban az Istent, mint élő személyt tudom megtalálni, mint Formát és Alakot
Két különböző találkozás a lényegben, mindkettő helyes
Két világ találkozása a földi élet, egy végződés, és egy kezdet
Az ember kezében a szabadsága, hogy kezdjen, vagy ne
A Föld az a hely, ahol a teljes szabadság biztosításáért takart a nyilvánvaló, hogy szabadságban tudja mindenki megát kiemelni az ítéletből
Test az ítélet az életért
Testi élet és szellemi élet között van a Szó, hogy tisztelve az egyén szabadságát megadja az átvezető utat
Jézus az Út, az Igazság, és az Élet
Úgy út, hogy követem a tisztaságát, úgy igazság, mint a szeretetből fakadó jogok, és úgy élet, hogy biztosan megadja az örök életet annak, aki befogadja világosságát, ami nem más, mint a megtartott tanításból származó élő hit, ami pedig ígéret, és mint ilyen, azt igaz cselekedeteimben megkapom
Hitre mindenki képes, mert ugyan adomány, de helyes cselekedeteimben odaígért jog
A mennyben van egy Rend, és ez teljesen természetes, a Földön is van egy isteni rend, ha azt megtartom, visszakapom a teljes életet
A Földön a rendet a tízparancsolat írja le az értelemnek, teljes az a szabadság meghagyásában
Ha a földön már átmentem az életbe, akkor már az a rend a számomra, amit a szívem ír elő a két új törvényben
Két új törvény sokkal szigorúbb, mint a tíz, aki él, bólint arra
Kényelemmel nem kelhetek át azon a szoroson, ami összeköti földit és szellemit, mert szellemit csak a földi önmagamban legyőzésével érem el
Két egyforma ember nincsen, mindenkinek másra van szüksége ahhoz, hogy megjárja ezt a keskeny utat
Bár Földön szabadon járok, mégis Isten elém rak nehézségeket, hogy abban kettéválhasson test és lélek
Ha Isten kérés nélkül melléd lépne, és kinyilatkoztatná magát, akkor nem járhatnád eredményesen meg a szűk átjárót, nem te győznéd le az ítéletet, pedig éppen arra van szükséged
Földi élet egy szülőszoba, te sem fogod majd visszasírni
Szó mindent megad ami szükséges, ha több a hit, több lehet a segítség
Ha föld földbe tart, akkor közbelép az Irgalom
Százszor jaj, ha látványosan teszi
Ugyan ki tudja legjobban a miérteket, és személy szerint a helyeket?
Aki él, az már tud, azért alázatos, mert ismer"

:)
Hmmm, kértem hajnalban, hogy beszéljen nekem a férfi-nő kapcsolatokról, nem mondtam, hogy miről - csak úgy.
:)

Anélkül is tudja, mi a kérdésem, hogy teljességében elmondanám.

Olyan ez, mintha kérdés nélkül csak a válasz jönne.

"Mikor megismerek egy lányt, aki parázzsá válik a szívemben, mikor megismerek egy fiút, aki elrabolja gondolataim, kiöltözöm és kimosakszom, elhagyok minden tétlenséget, merengő leszek, és a többiek szemében szórakozott, hiszen mit törődök mással
Ha át kell utaznom szívemért világon, nem azon gondolkodom, mi a nehézség, hanem hogy mikor indulok már, és mi lesz, ha találkozunk
Ha szívem elveszett, és ez ellen tenni nem tudok, még akkor sem, ha el akarom fojtani, és akiért dobog az nem így érez, a poklot járom minden szörnyűségeivel
Kettőben bántok, ha viszont nem szeretek, Téged is kettőben
Mikor nincs bennem viszontszeretet, akkor nem is tölt el, nem égeti fel bennem a földet
Olyan vagyok, mint egy beteg fa, hozom a vízhajtásokat, teremni nem termek, látszatra szépen élek, a lényegem mégis haldoklik
Mikor testemért szeretek lányt-fiút, és nem kap tőlem szerelmet, előbb utóbb ő is a testéért fog szeretni, vízhajtás az
Úgy tudom élni az életem, nem is tudom lényegemet, és pontosan ellenkezője vagyok, s leszek annak, aki szerelemben lehetnék
Mikor már odáig fajulok, hogy tétlenségem erősebb lesz nálam, mikor már vízhajtások gyűjtése az egyetlen tevékenységem, már lassan elkezdenek látszani rajtam a pestis tűnetek
Marom a másikat, s ugyan ki jön szívesen hozzám, ha csak nem az, aki maga is azért jön, hogy marjon
S ha az vagyok, aki arra vállalkozott, hogy vigye az életet, és okkal, hiszen az ismeret az mély alapú, s ha ebbéli vállalkozásomban elveszem a közönyt, az életet odaadni nem tudom, gyenge vízhajtások úgy elszaporodnak, és ez fájdalom
Az élet alapja az egység, az élet élettől való, egy, és oszthatatlan, háromságos egység, példa és cél
Madár párja fajtájából társa, közülük választ, s életben párok maradnak, s bár nem látod, egyek ők
Biztos lesz az életem biztos alapokon, tisztelt szabadságom eredménye életen állva élet
Aki életet visz, annak nagy a felelőssége
Öreg fa, telve oldalhajtással, nehéz töprengés, sok odafigyelést igényel, fiatal fa mellé karót teszek, törzse megerősödve már megtartja terheit
Társam ha szeret, az első ami jólesik neki, az a szerelmem, ha a többiben gyenge vagyok, majd az idő leoldja rólam azt, ami nem méltó szerelemhez
Társam szeret, én tudom ki az, s tudom szerelmét
Kaptam Tőle tüzet, igaz elvezetet oda, ahol megkapom
Másban olyan vagyok amilyen, de szerelemben az első, hogy megértsem, mit akar
Azt a virágot keresem, amit szeret, az a virág olyan, hogy attól vízhajtás nem lesz
Aki viszi az életet, annál is ott az a virág
Érdekes az illata, mert akkor ontja, mikor tűzben égek
Ha nem látom, az pontosan sötétség"

"Ha valamit ajándékba kapok, és nem küzdöttem meg érte, akkor igazából nem is értem meg viszonyait és értékeit, könnyen elmegyek a lényege mellett
Legyen ugyanaz bár a hatásaiban legcsekélyebb értékű, szürke és átlagos, de ha verejtékemben és gondolataimban formálom körülményeit, értékes lesz az, hat rám, és én tovább hatok
Test azért szalad, minél többet kapjon, sokat akar élni, azért rohan
Pihenni is rohanva megy, rohanva próbál mindent magának megszerezni
Léleké az érték, abból veszem elő, ami kicsi és láthatatlan
Egy jól megválasztott hallgatás olyan kincs, amit nem érthet meg a sok beszéd, beszéd le akar írni valamit, de a lényeget csak a hallgatás tudja odaadni
Megálltunk egymás mellett, együtt meghallgattuk a csendet, és annak énekével a szívünkben hozzánk költözött a boldogság
Dalunk csendből indul és csendbe tér, értek, mert a csend sokat mond a lényeg tisztásain
Test leomol, mert nincs aki imádja, elmarad, mert nincs takarásban
Megmarad a lényeg az igazság útjain
Sokat elhagytam a kevésért test szerint, átéltem, mi a lényeg
Elrohansz értelem mellől, ha nem veszed magadhoz csend értelmét
Az én szívem abban gyullad, hogy figyel
Mikor az összefüggések folyamatosan hozzám jönnek, hiszen a csend éneke itt dalol
A sorok között vidámságot találsz csend útjain
Ő azért szenved, mert eldobta értelmet, annak ad, aki takar
Reggeli harmat cseppje elmondaná neki a lényeget
Tavasz akkor szép, ha szívem repes, nyár melege bent melegít, ha bent süt fel a fény
Kicsiben az értelem, olyan hegyre visz fel, ahonnét mindenfelé körbenézhetek
Utcára kiült öregek többet hallgatnak, mint beszélnek, mégis többet élnek, mint a mellettük szaladó fiatal
Botot sem bírja, mégis gyermek maradt, ezt ki mondhatja el róla más, mind a csend
Keze remeg, nincs már a lépéshez ereje, a legtöbbje van, tőle tanulj
Úgy fogadok be, mint egy gyermek, erős igazi férfi igazi gyermek
Hiúságát veti le az asszony, amikor ért
Ott vagyok boldog, ahol vagyok, jó hely az a boldogságra
Szabadon döntök, szabad vagyok, azon az úton megyek, amelyik ad
Nincs szükségem arra, hogy messze találjam meg azt, ami itt terem
Itt megtaláltam, ha elmegyek valahova, akkor viszek
Sokat szerezni és könnyen szétszórni, a lényeg is elveszik, hiszen nem is kerestem
Megpihennék Benned, de előtted járok, megpihensz bennem, abban pihenek
Ha kimérem az ételt, azt jól porciózhatom, amit szívem akar odaajándékozni, akkor abban segít a szó
Ételt akkor is kirakhatom a tányérodra ha nem kéred, de szó figyelem nélkül nem adhat
Leültem egy tábortűz mellé, szükséges hozzá a fa, hogy égjen
Aki ért, annak a múlt is kincs, aki nem ért, annak a jövő is értéktelen
Magam mércéje lassan kötöz le, sötét az a tükör, csak nekem éles az a képe, amit a sötétsége ad
Akkor házasodom meg, mikor a kedvesem kitölti a gondolataimat, akkor kezdek el beszélni, mikor a bent csendje átölel
Nekimentem erőszakkal csendnek, és megégetett
Arcát szemlélem, hitben találtam, ott van, itt nézem
A test szemével akar látni, szívem ott is tapasztal, ahova a szó bevezet
Ige áll a szó mögött, mögé látok, mikor megszólít a csend"

"Igen, mi ketten haladunk
Nézek szívekre, odaadnám enyémet, de nem értenék
Belülről mosolyognék, de sötétség megbotránkozna
Szeretet szeretettel halad, értetlen támadva
Igen, rád nézek, és tudom, ki vagy
Elárul a hátad, beszél a szemed, hangod árulód, jól gondolod
És mégis pillanat azon kívül is megmondja ki vagy
Ha ránézek Sátánra, ránézek szolgáira, azok nézésére is az jön fel, ami szeretet, mit gondolsz hát, te mit keltesz fel bennem, ó lélek
Ó aki él, annak élő a beszéde, járása tiszta és egyenes
Barázdát húzol a hátán, és mégis nézheted a mosolyát
Igen, a Szeretet szívben szeret, ott szeret, ahol ég a tűz
Igen nézd az élőt, sír és mulat, és sírva mulat a magyar is, jó az úgy
Egy vulkánt messziről meglátsz mikor kitör, szíved látása is meglát mindent, ha akarod
Fejemet vállára hajtom, én szeretem, szereti Ő is
Ó, nemzetek!
Mi szebb annál, mikor Rád figyelek, és közben beszélnek a madarak?
Itt szeretsz, és én Benned szeretek
Minden bölcsesség onnét indul, ahova hív a szó
Átölelném aki nem ismer, mert szívem szeret, de nem értené, hátránya lenne az ölelés
Szólok és ért, és ide jön, megölel, igen, ez a bölcsesség
Ketten járnak kint, és az egyik ó jaj, hova megy?
Nem ismersz, nem is értenéd meg, mikor megölellek, gyere ide, hogy átölelhessen a szívem
Helyetted járni olyan lenne, mint ellened menni, helyetted lépni, olyan lenne, mint elvenni azt, ami az élet
Az élet avval kezdődik, mikor felismered, hogy van
Szó átölelhet, és át is ölel, a szó rejtekében ott az ereje
Gyenge szellő szólít, és viharral jön mikor megérted, szikrát ad, az eredménye lobogó láng
Egyik viszi a másikat a hátán, aki visz, azé a szeretet
Járni tanuló apró gyermek is azért tanul járni, hogy átölelje azt, aki hívja szavával
Itt egy apró szikra, enyém a lényege, azt teszed, ami az akaratod
Akié, az nem beszél, hogy Hozzá mehess
Az én tanúságom igazság, abból indul, ami tűz és élet
Sokan járnak körbe-körbe, annyit értenek, ami elég lenne, és nem lépik meg az utolsó lépését
Tanúsítom tüzet, lobogva ég az, minél jobban ég, annál jobban elepedek
Itt egy szikra, átölelni nem merlek, de a szikrát odaadhatom"

"A hitetlen sötétségben áll, aki hisz, azé a világosság
Az Irgalom látható ítéletbe tette a sötétséget, hogy útjaiban tapasztaljon, és éljen
Sötétség ereje föld, és így eredménye sem lehet annak más, mint ítélet
Ne menj tovább, a szavak kinyitják a bezártakat, a sötétség zárta be félelmében
Világosság eljött, hogy életet adjon, feláldozta magát, hogy útjait kövesd
A Világosság az Ige, aki Szó lényegében van úgy eltemetve, hogy a világosság tanuljon belőle
Sötétség ereje a törvény, világosságé a szeretet, a törvény szereteten áll, de sötétség nem érti
Azért jött a Világosság, hogy a sötétség értsen, és ne legyen
A betűvető is elhagyja írástudatlanságát, és nem sír érte
Okok és célok vezetnek, okkal van, hogy a hit útjai vezetnek ki világosságra
Az ítéletből vezeti ki a földet
Az ítélet eredménye halál, a halál pedig nem más, mint azon kívül lenni, aki van
Aki földbe temetkezik, sírt készít magának, szépen kicifrázza, mintha az számítana neki
Azon kívül helyezi magát, ami van, tehát nem is lehet része erejének, erőtlenségbe menekül, és abban tehetetlen
Ami látszólagos erőt kap, azt életéért kapja, hogy értsed
Zakariást megölték, mert sötétségnek beszélt a világosságról, sötétségé az indulat és a gyűlölet, szeret ítélkezni ítéletében
A Föld szabadság, hogy kilépjek erőtlenségből, lerázzam azt a port, ami ítélet
Ítéletben testem tanul, lelkem szenved, s a halálban elhagyom testemet
Életemet adja a halálom, ha világosságot szereztem életben, mert amit lelkem tanul, azt viszi magával
Elhagytam egykor, aki van, csak úgy térhetek vissza hozzá, ha hiszek
Aki bemegy világosságba, az nemcsak érti a szavakat, hanem éli, mert Fény fogadja világosságába
A Fény eredménye erő, tevékenységemben jön el, mondhatom ezért, a tevékenységem az erő forrása
Hitért jöttem erre a világra, abban tanulok, és alakulok
Én ezt vetem le, amaznak másik a gyengéje
A nő okkal nő, és a férfi okkal férfi, és kettőjük egysége is ok
Eredménye születik nememnek, és eredménye lesz házasságomnak
Aki elveti nemét, az a félelemért veti el, nem akarja a hitet, nincs esélye életre, eldobta, nem kérte
Akié a világosság, attól menekül a félelem, akié a félelem, az nehezen fogadja be a világosságot, mert félelem oda áll, ahol bejöhetne a fény
A sötétség mindig gyűjtöget, elvesz és rabol
Aki még nem kapta meg kérdéseit sötétségben, az még nem tudja, hogy sötétségben azokat nem tudja megállni
A világosság ereje Fény, ereje attól van, aki szívesen adja annak, aki kér
Okkal kell kérnem, hogy sokat kapjak, eredménye majd az életben lesz nyilvánvaló
Földi élet értelemnek töredék, hiszen hitért látása korlátozott
Bölcsesség hozza igazságokat, hogy aki akarja, az értsen
Sötétség magáért sötétség, világosság lényegben világosság
Világosság szavakban lett, és tapasztalatokban maradt világosság
Sötétség nem tudja még azt, ami lényegét világosság nem mondhatja el, mert sötétség abban kényszerítve lenne, hogy ne legyen sötétség
Szabadságban születhet szabadságra a hit, az eredmény örök élet
Szó tovább adja magát, mert ez a világosság lényege
Sötétségbe születtem, mert ítéletből jöttem, hogy lerázzam törvény láncait
Ha érteni akarsz, nincs más út, mint a világosság, mert az adja meg a lényeget"

"Fogok egy szál rózsát, tüskéivel együtt tartom, illata beborít
Hajnal sugara itt van előttem, odanyújtom neki
Szeretem a tövisét, szeretem szeretetét
Mosolygok összecsengő szavakon, mosolyog ő is
Egyenes úton járok, balra kérdeznek, jobbra értetlenül néznek
Könnyűek a szerelem szavai, ó, szívből hamar kitalálnak a gondolatok
Egy disznó sárban szeret fürödni, emberé az értelem
Fiatal azt gondolja első szív facsarásra, övé a szerelem
Százéves már sziklán áll, ha szerelmes
Fiatalt tanítja a szerelem, sokat tanultam, hát szerelmes vagyok
Szerelmes énekel, kikívánkozik az öröme és boldogsága, ad belőle kéretlen
Szerelmes nagyszülők unokák öröme, öregkor átadja tapasztalatait
Szülők szigorúsága védi a szerelmet, gyermek nem érti, de majd ő is azt teszi
Szülő szeretne már nagyszülő lenni, szerelemért szeretné
Ott, ahol szeret a szerelem, ott én is szeretek, nehezen jövök el, és könnyen megkeresem
Fiatal keresi ösztöneiben, majd megtanulja, hogy ott van, ahol a lemondás
Rózsa akkor adja legjobban illatát, mikor tövise éles
Járhatnék szerelem nélkül is, ismerem, nem kérem
Reggel első napsugara mindig édes
Mikor megjön az első hó, azt is szeretem, mikor elhagyja a tél a hidegét, az is kedves szívemnek
Nyári meleget, mikor megenyhíti alkony, ó, szerelemben lélegzek fel
Mogorva jön, egy szirmot ott hagyok kezében, szívesen visszajön, morog egyet, egy kicsivel kevesebbet
Értelem jönne csőstül, az ajtómban megáll, értetlen számára a szívbeszéd, pedig értelem hamar ért, ha érteni akar
Kezem nem jár magányban, szívem sem magányos, hol itt a nehézség, hiszen szívem szeret
Fiatal úgy éli napjait, gondolatai azt kísérik, aki kedves szívének, százéves szerelmes ugyanezt teszi
Értetlen szeretne fiatal maradni, száz éves mosolyog, ó, nem menne vissza időben, többje van, mint a fiatal éretlen szerelme
Az egyik ember hisz a szerelmesnek, a másik fél szerelemtől, harmadik lehetőség nem létezik
Aki fél, az mindenfélét magyaráz, gyermek is bizonygatja bizonyítványát, azért, mert gyermek
Százéves hallgat, keveset beszél, többet mond, amit tesz, és többet mond a szíve"

"Vajon megértettem, mit akar a Szó
Két értelmet ad alapjaiban, igen, és nekem személy szerint is ad valami egészen személyeset
Elkerülhetem figyelmeztetés első értelmeit, ha kinyitom a másodikat, és magamhoz veszem az értelmét
A Szó az enyém, hozzám jött, nekem hoz, hogy felemeljen, ha így gondolod, akkor az élet
Hogyan értsek, hogy magamhoz vegyem azt, hogy az enyém, és ne hagyjam elmenni
Nézd, aki anélkül jár, hogy vinné magával a Szót, az a szolga, ugyan akaratában szabadon cselekszik, mégis maga megy a szolgaságba
Akaratát adja, nem kéri, ha nézel egy állatot, az is azt cselekszi, igaz, ő nem is tehet egyebet
Szabad vagyok akaratomban, igen, ez a kulcsa értelemnek
Mi nehézség van abban, hogy viszed a Szót, hogy gondolkozol értelmein, az a nehézség, ami nem a Szó
Úgy jöttem, mint egy állat, és ebben egyek vagyunk, az állat eszik, alszik, és teszi amit fajtája kíván
Mint ember szabadon alkothatok, előttem a végtelen variációk hosszú sora
Abban élhetek, ami az akaratom, nem úgy lett az, hanem így kértem
Ebben a kérésben jöttem tudva, s most hitben állom azt, amit kértem
Testem kiabálva követeli a magáét, majd megenyhül, ha a lényegben megkapja azt, amit a lényegben legjobban szeretne
Második értelem hívogat, hogy kapjak valami egészen személyeset
Két ember közül az egyiket a Lélek felveszi, azt, aki azt mondja, akarom, és ezért teszek
Ha beléptél értelembe, és megérintett az Ismeret, ne fordulj hátra mezőről, hagyd hátra azt, ami az állat
Ha el kell végeznem egy nem kedves munkát, azt hamar elkezdem avval a részével, amit legkevésbé szeretek
Vagy nehézből megyek a könnyűbe, vagy a nehéz rám szakad
Értelemmel van a teremtett világ, világ oldaláról hol az értelem?
Kaphatok második és személyes értelmeket, ha akarom
Ő azt gondolja, megfejtheti talányokat, pedig abban a szellem beszél, és hozzá elutasító akaratában nem teheti
Jöttem és megyek, neked mit mond ez a gondolat?
Egy rejtvényen órákat eltöltesz, a világos út pedig igen egyszerű
A gyermeknek sokat kell küszködnie, amíg megtanul számolni, és megismeri a betűket, és aki nem ismeri a számokat és a betűket, az is megértheti a lényeget egy röpke pillanat alatt
Amit ismersz és amit tudsz, az rajtad áll hogy segíti, vagy gátolja értelmedet
Egy üveg jó borért, egy jó beszélgetésért hajlandó vagy áldozatot hozni, az egyszerű értelemben megtalálható ízt, máshol hol leled?
A bor megnedvesíti a nyelvem, a beszélgetés az értelmem, a Szó a szívem kenyere
A bor jól esik testemnek, és előhozza lelkem rejtett valóságait, a beszélgetésben kiderül, értelmem ereje, a Szó hozza el hozzám azt, amiben elepedek
Ő olvassa, de nem valósította meg, nem érti mikor és mért lángol a Szó eredménye bennem
A Szó, az Ige, abban van elrejtve az élő Tűz
Mondhatnád, nincs anyag abban, igen sokkal több az, ami benne elrejtve kíván engem
Vettem a Szót, és jobban esik bor is, és amit kihoz belőlem, az is szeretet
Vettem beszélgetés fonalát, és abban is megkapom azt, ami a Szó sajátja
Kettő az értelem, az egyik az enyém"

;-) melyik részét nem értettem?

Naem abban van a baj, ha valaki nem érti, mit ír, hanem abban, ha nem tudja, mit tesz.

értem az álláspontod... :)

kár hogy néha még te sem érted amiket írsz... :)

A gőzért sosem kár, mert NEM feltétlenül ...

A gőzért sosem kár, mert feltétlenül azokhoz érkezik, akik olvassák, hanem akiknek szívéhez elérkezik, nem minden szó imádság, de akad közte az is:)
Akik nem olvassák, azok jobban járnak, mert a lélek csak a szépet veszi fel a szárnyára:)

zümi kár a gőzért... :)

Valójában Isten szava csodásan egyszerű, de úgy látom, ez nem jön le;)

ez volt az egyik ok hogy energiával foglalkozzak sokkal egyszerűbb...

tudtam hogy érted. :)

értem... nos akkor tévedtem más az utunk...

Ne légy türelmetlen, sem magaddal, sem másokkal, ott tart a Jakab is:)

Mindjárt hozom a Jakabot, éppen ott tartok, hogy Istent könnyű szeretni, de másokban sokkal nehezebb.

Mert első parancsolat: "szeresd Istenedet", csak akkor lesz valóságos, ha a második is teljesül: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat; még elragad engem is az indulat, de remélem, a bűn ellen tanítás lesz belőle, így nem volt hiába.

Nagyon szép gondolat, kár hogy nem igaz.
Ha úgy lenne, látszana rajtatok.

Élő Ő és valóságos, szépen sorjában megmutatja magát mindenki előtt.

:) Lassan mindketten ráébredhetnétek, hogy a biblia egy nagy keverés, és az is a célja, hogy keverjen.
Kevés egy élet is annyit barkácsolni, hogy akár számotokra is értelmes egésszé álljon össze...

Jn 3,6
A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.

Jn 6,63
A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.

Gal 5,16-17
Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.
Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.

1Pt 2,11
Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek;

Gal 5,24
A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.

Ha te is Krisztusé vagy, akkor te is megfeszítetted (=erőszíkot venni rajta) testedet, ugye?

Mikor EGY vagyok Vele, akkor nem különítem el, hogy ÉN kérem TE általad, mégsem gondolom, hogy én teszem.

Éppen eként szól a Biblia is:


1Krón 16,2. És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.

43. Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja. - itt már nem írja, hogy az Ő nevében, de ez természetes; szőrszálhasogatásnak jó volt a kiegészítés, másra nem.
Ha ilyen természetes dolgokon vitázol a lányoddal is, akkor ne csodálkozz, hogy kerül téged.

:D

Elhiszem, hogy tényleg így gondolod.
És nem is próbálom elrontani, hogy eljuttasd ezt az üzenet bárkinek, aki vevő rá.
De véleményem nekem is van, még ha nem is szórom tele vele a vándort.
Mégpedig az, hogy kétségtelen tehetségedet, érzelmi és gondolati erőidet az fogja össze, hogy egy egyszerű mániákussá váltál.

...tudod all!!!

...ne gondold, hogy nem érez a szívem fájdalmat, de az nem fizikai fájdalom,hanem a részvét fájdalma, az együttérzés fájdalma, és éppen ez késztet a harcra másokért, mert annyi de annyi a fölösleges szenvedés!!!

... elfogadással a szenvedés a tesre korlátozódna csupán...de így, hogy az ember mindent csak kritizál és okoskodik, és keresi veszetten a boldogságot, csak szomorúságot okoz magának, poklot csinál az ÉLETBŐL amely annyira szép is tud lenni, ha hálával tudjuk fogadni a mindennapok problémáit is,...

.... mert érthetem az ÉLET lényegét...ezért tépem a szám, hogy más is megértse mindazt amit én megérthettem, és a szívébe béke költözne, és megnyugvás (netán boldogság ?)...

.... én pont a fájdalom miatt nem tudom maradéktalannak mondani a boldogságot, hanem csakis békének, amit az ember elérhet a földi világban, mert mindig szemünk előtt van másoknak a küzdelme és lelkének fájdalmai, keserűsége az élettel szemben,szenvedésüket nem tudom nem látni!!!...

... hiába próbáljuk az olyannak megmagyarázni hogy mit csinál, vagy gondol helytelenül,nem hisz!!! mert azt gondolja önmagáról hogy okosabb, és jobban lát... és ezért nem jut célhoz (békéhez)mert nincsen meg benne az alázat (emiatt addig kell szenvednie, míg meg nem találja a kulcsot az alázathoz...:(

A szomorúság az élet része. Aki nem tudja átérezni a drámát, a szomorúságot, akinek nem ívelnek az érzései sehonnan sehová, az nem él.
Bár talán jó mulatság lehet, ha a szíved helyett egy mániát kapsz, ki tudja:(

...ez egy nagyon -nagyon szomorú dal lehet...az én szívem nem összezúzták, hanem éppen meggyógyította a kegyelem, és minden fájdalom, és keserűség, amelytől a szívem úgy fájt rég , már a múlté. új szívet kaptam, ÉLŐ és hálás, szeretetteli szívert, amely könnyű mint a lepkeszárnya , és a régi nehéáz volt mint a kő...és fájt...most nem fáj, és nyugalom és béke hona...:)jó ada betérnie az elmének, ott megnyugvást talál mindig...mert az ATYÁM temploma az..:)az Ő kegyelméből....és hálát adok neki mindenkor mindezekért a csodákért, amelyeket Tőle kaphattam...és az új ÉLETÉRT is, amelyet még most testben élhetek az ő vezetésével...amen

...capuccino már megelőzött, valóban neked kell megérezned, és ha nem érzed, akkor én ezt neked nem bizonyíthatom , mert a BITZONYSÁGOT az ÉN ATYÁM aki adja...és annak tudja adni, aki kapcsolatban van Ővele..:)

...nekem már nem kell jelzés sem (bár nagy-nagy örömmel veszem mindenkor, és úgy örvendek mint egy gyerek, ha jelzéseket kapok) ...de amikor nem , és reklamálok, akkor midig az a válasz, mit várnék, hisz EGYEK vagyunk:):)...de az Atyám nagyon szeret, és ezért gyakran küld igen kedves jeleket, hogy tudjam mindig, hogy velem van...(pl. csodás illatok, testi jelzések, angyali kórus, harangok, ufójelenség, amelyet csak mi látunk (a család, párom, és lányunk)amikor a csillagos égbolt alatt örvendünk otthonunkban szép hűs nyári vagy jeges , fagyos téli éjszakán..:)...a párom mediális alkat, neki az angyalok jelennek meg, ha pl. vendég van, ha olyan a lelke akkor csodás jeleket kap és közvetítenek....) sok- nagyon sok csodásabbnál csodásabb jelek, bizonyságok, történések..:)...volna miért irigyelned..:) és annak is aki tüzekt meg felhőket vizionizál...(

Köszi.

várom a váratlant. :)))

és készen állok!!!

ha kell meghalok...

de mindig vissza térek MERT JÁTSZANI JÓ!!!


XD

Olcsó díszlet,
Itt zajlik életünk.
Taps és fények,
Álmunk és végzetünk.

Évre év,
Míg megfakul a szó,
És elvész,
mit kerestünk.

Másik hős jön,
Más bűn, és más kaland.
Kulisszák mélyén,
Döntik el sorsunkat.

Mégse hagyd,
És soha fel ne add,
Tiéd a közönség.

Show must go on!
Show must go on!

A szíved összezúzták,
Az arcod könnyek mossák,
Mégis játssz!
Nevess és játsz!

Akármi történt,
Él még a régi dac.
Fájjon egy új seb,
Jöjjön egy új kudarc!

Évre év,
De megtudjuk-e még,
Mivégre létezünk.

Megkell tanulnom,
Fájhat, de égni kell!
Ott túl a sarkon,
Egy új ut vár, igen!

Míg kinn a hajnal ébred,
Az éj vad tűzzel éget!
Kell hogy szabad légy!

Show must go on!
Show must go on!
Jee jee...

Úhhh... a szíved összezúzták,
Az arcod könnyek mossák,
Mégis játsz!
Nevess és játsz!

Hááóóóúúú (XD)

A lelkem könyű,
mint egy színes lepkeszárny.
A gyermekhit a mesében nem hal meg soha már!
A lelkem száll, nézz rám!

http://www.youtube.com/watch?v=lOCcuPcfTHc&feature=related


/ Kórus /
Show must go on!

Jeee jeee jeje!
Show must go on!

Nem számít ami volt,
Te őrizd a mosolyt,
Vár rád a show!

Úhh... nem menekülsz,
Hisz visz a tűz.
Az álmod egyre űz,
Amíg csak élsz!

Jöjj hát és játsz!

:)
Beléd állítom a villám-at!:)

Ezt neked kell érezned, vagy nem.
A bizonyítás is lehet félrevezető. Mindenki másképp érez, amit más szavakkal fejez ki.
Érteni a matekot lehet.:)))

http://www.youtube.com/watch?v=tkcW7rj9FjI&feature=related

Te dolgod.:)
http://www.youtube.com/watch?v=iEYt1kd1K1g

félre értehető volt nem azt kértem hogy bizonyítsa a tudását hanem azt hogy tényleg felsőbb lélek a tanítója... :)

erre vagyok kíváncsi hogy neki hol jelez... ?

Ha az elején azt írod, anna nem kell bizonyítanod, akkor a végén miért vágod agyon?

anna nem kell bizonyítanod... :) mert mikor neki állsz nem vagy őszinte... azért mert NEM tudod...

mivel egyre közelebb vagyok hozzád lassan értem a működési elved...

ha nem bánod elmesélem... hogy te is tisztán lásd... amolyan földiesen...

szóval úgy működsz mint annó a az angyal kártyáim vagy a taro kártyám... csak azt tudod amire rá tudsz kapcsolódni amire elég magas a rezgés szinted... túlmenően nem misztifikállak túl mert arra nincs szükség....

ime egy példa...

a kártya önmagában csak lap... ha nincs mögötte segítő vagy tanító lélek akkor semmit nem lehet megtudni egy kártya laptól...

szóval ha kész a kártya húzó kérdésére a válasz akkor a lapok jelentését megtámogatja egy lélek valahogy úgy mintha egy tv néznél... - legalábbis ez nálam így működött. -

te úgy működsz hogy a benned dúló fájdalom és magány... azokat a érzéseket erősítik hogy amiket épp magadban elnyomsz...

ha épp azt hiszed hogy te Isten szócsöve vagy akkor olyan érzéssel fognak rajtad keresztül beszélni hogy te teljesen hitelesnek hiszed... miért? mert nyitott vagy... arra világra... abba a hitbe meg ne ringasd magad hogy abszolult védett vagy mert ezek a lelkek igen igen erőszakosak is tudnak lenni ha nem figyelsz rájuk...

én hiszem hogy te tudsz Felsőbb szintű lélekkel beszélni...

ezért kérek tőled bizonyságot hol érzed a felsőbb szintű lélek jelét mikor érzékeled őt....

...igen van nem kevés földies elmével paradoxonnak látahtó dolog, de hidd el mindkettő igaz...de ha nem harszol most nem fogom elmagyarázni...ugyans ha Istenhez közel kerülsz, majd ő fogja ezt neked elmagyarázni...:)...de mindkettő igaz...:)


...gondold végig, mi lehet ennek magyarázata és szerintem te is meg fogod látni, találni a helyes választ...:)


tehát a föld, és minden ami anyag, az szent (mert az ISTEN megszentelte, azaz szentté tette KRISZTUS (TÖRVÉNY) által :)

..a föld valamiért mégiscsak szemétdomb lett, ahol szükségessé vált egy óriási takarítás, szétválasztása az igaznak és hazugságnak (ami ugye a szemétdombra való dolgokat képezi)

anna most akkor mi szemét domb vagy szentség? ez ellentmondás... :)

...te erőszakot veszel a tested felet (necsak a tested felett, hanem mások felett is:()

...én megengedek, és figyelek (szemlélődöm)önmagamban is...szívemben éppúgy mint testem érzeteiben...:)

...a földtől nem kell megvédeni senkit, mert a föld szent!!! és testünk anyja!!!...annyi hülyeséget beszélsz...de minek?...és kinek...?...a kérdésekre választolhatnál amelyeket kaptál...azt bezzeg kikerülöd sajnálatos módon, mert akkor magadba kellen nézned (és azt tudni is kellene, és mód is jó lenne arra, de aki ennyire szoros kőfalat építetta szíve köré, hogy angyalok harsonája sem törte össze , akkor az nem is képes megtenni, csak álságos szent lesz belőle, de Istené sohasem lesz..:(

...mindig csak önmagadban gyönyörködöl, és próbálsz másokat szentséeddel gyönyörködtetni, és a legnagyobb bajod, hogxy ezt a szentségedet el nem ismerhetem, mert én csakis Istenben tudok gyönyörködni...és abban ami Istentől való..:)

nah ez az zümi pl ez így helyes...

áldást kell kérni imával vagy energia közvetítéssel...

nem belőlünk hanem rajtunk keresztül...

...te bemégy egy házba és megáldod...mondod...

...én bemegyek egy házba és áldást kérek arra...:)????

"Az engedelmesség a sötétségből napfényre vezető út
Mikor megérint a Szó, akár a közvetlen, akár a közvetett, és rábólintok, az első feladatom az ima
Erőszakot veszek testem felett abban, s megteszem a fegyelmet
És felébred bennem az élő hit, mely rögtön a tanúm és igazolóm
S ahogyan kezdek élni, úgy nő bennem a bizalom, kemény kérdések valóságos válasza
És máshogy nem zajlódhat bennem a növekedés, mint figyelemben
Figyelmen állva ima, fegyelem, hit és bizalom, és eljutok szellememig
Ismeretbe jutok, oda, ahol mindenre választ kapok, kérdezek, mert a kérdés tiszta, és alázatos
Halott rettenetes káromkodása előtted semmi, azt adja ami, nem kétszínű, halálában egyenes
S ha én, mint élő megcsallak gondolataimmal, bizony nincs példa árulásomra
Sötétebb a bűnöm mindenek felett, az ismeretet adom el
S amilyen a gondolatom, a beszédem majd elárul, gondolat olyan, hogy majd követi beszédem
A cselekedet mozgatója a gondolat, a beszédemnek meg az alapja az
Ima nélkül nem nőhet fel a hitem, s nem lehet tiszta a beszédem
Ima megvéd a földtől, és megvéd eleséstől
Ha gondolatom ott jár, mikor szám itt mondja imám, semmi az
Szám hallgat, s bensőm Hozzád beszél, szépséges előtted, hiszen ez a legszentebb ima
Gondolatom Veled jár, imám nem hagy el
Az élő hit alapja sok tapasztalat
Azt ne kérd, hogy helyetted tegye a négyet, de erőt kérhetsz, és meríthetsz
Ha helyetted tenné, az elvenné a hitből azt a részt, ami a szabadságban élő
Ínségben könnyű dolga van imádságos szívnek, hogyan adjam tovább annak, aki nem ismeri a szenvedést?
Ha már tudom halál és élet között a különbséget, könnyen döntök az élet mellett"

"Ha betérek egy házba, általában aszerint fogadnak, ahogyan köszönök
Lazán adok egy gondolatot, hiszen rossz indulat nincs bennem, mégis szigorú gazda hogyan fogadja
Minden helyzet komoly, ha bentről amit adok, az tiszta, akkor mondhatom nevetve
Talán minden finoman gúnyolható, mégis amire ember életek épülnek, az becsülendő
Élcre mi lesz a válasz, ha a másik nem érti abban az iróniát, nem igen tudhatom előre
Ha bemegyek egy házba, előtte megáldom
Áldásban azt is elmondom, ami a másiknak fájdalma, örömöt adtam, pedig szigorú a szó
Igaz, ha két ember úgy élte le az életét, hogy mindig csipkedték egymást, és ha az egyik elmegy, a másik azonnal követi, ugyan ki tudhatja, mi volt a szívükben
Haraggal megyek, az is kap az indulatából, akihez hozzá sem értem, s ha nevetve énekelek, száz embert tettem boldogabbá, pedig egyik sem ismert
Olyan szavakat használok, amire mondanád, tisztátalan, abból veszem ami tiszta, és a szó jelentése is tiszta lesz
Csak olyan ne jöjjön, aki ömleng, s közben elviszi kenyeremet
Ne mond, hogy talány a szó, mert nem az"

:)
Be kellett másoljam, mert beszélgettem egy kolleganőmmel és megértettem a kiemelt gondolat lényegét...

Ahol leragadtam, az a fércmunkás.
Majd írok még a fórumba, mert az öngyilkossághoz szól.

:)
Kértem látót, hogy ma ne sokat mondjon, mert leragadtam a tegnapelőtti szavainál.

:)

De azért odatett egy nagyon fontosat - incselkedve, hogy ne hagyjon ma sem szó nélkül.
Majd összeérik mind:))

...az ezüstről és az aranyról.

"A szeretetet nem lehet mással elérni, mint küzdelemmel
Akiben élő és lángoló a szeretet, abban a Szó utáni vágya tanúja a benne lobogó Fénynek
Amekkora bennem a világosság, akkora a vágyam az igazság után
Igazságot ami megadja, az a Szó
A bennem lévő sötétség, a bennem jelenlévő föld, ami a sátáni bennem, az tart távol, az tol el a Szótól
Az igazságtól tol el, nem akarom a lényegben az igazat, s az abból fakadó félelem emeli gátját elém
Az igazság ellentétes sötétséggel, mert az igazság mindig adakozó, azt adja, amit szeret
Sötétség azt adja, amit nem szeret
Sötétség meg akarja vásárolni igazságot, de az igazság pénzért meg nem vehető
A világosság akkor jön el hozzám, amikor magamban legyőzöm azt, ami sötét
Belső küzdelem az, nincs annak köze az anyaghoz, az anyagot vetem le abban magamról
Amilyen a vágyam, olyan a szeretetem, nem sokat kell azon gondolkodni, hogy ki vagyok
Ha elmondod szelíden gyengeségeimet, ezüstöt kapok, azt igen köszönöm
Ha magam találom meg magamban azt, ami nem Te vagy, ha magamban felfedezem a földet, és azt kivetem, akkor még többet kapok, nem is aranyat, gyémántot leltem abban fel
Ha bennem élsz, vágyam a tudás, és vágyam a cselekvő szeretet
Úgy veszem a Szót, mint élő kenyeret, és úgy cselekszem a Szóban, mint ki bort iszik
Igen, kenyér és bor az eledelem a kettőben a három értelmében"

"Mit viszek magammal a hosszú utamra?
Azt viszem, amit adtam a lelkemnek, abba öltöztetem lelkem, ami az akaratom ruhája, így senki sem mondhatja, más vagyok, mint saját ítéletem, magam vagyok ítéletem hozója
Kettő vagyok életemben, születésemben tudatlan, s akivé lettem, az az akaratom
Akkor maradok születésem állapotában, ha telve vagyok önös szándékkal
S abban maradok ismeretben is, ha azt ítélem a másikban, ami magam is első állapotomban vagyok
Az önzésnek számos útja van, az első állapotomnak teljesen a sajátja
Szépen elvégzett munkámban is az leszek, ha versengek elsőségekért
Alázatomban is az leszek, ha mértéken felül teszem
Sok beszédnek sem más az alapja, mint önzés
És mindenféle külsőségek sem mások, mint magam emelése, azt mutatom, ami nem vagyok
Botor az, aki emberben keres magának példaképet, mert az sem más, mint föld szeretet
Ha Istenben vagyok tisztán és szabadon, akkor Istentől veszem cselekedeteim vizsgálatát, és ha szégyellem magam cselekedeteimben, jól van az, tiszta az, hogy tisztább legyek
Mikor lefelé törekszem akkor veszek embert példának, hogy abban szebbnek találjam magam, mint amilyen vagyok
Minden állapotomra jó példát találok, hogy abban még mélyebbre essem
Tiszta adja a tisztát, ember tiszta nem lehet, akkor leszek tiszta, ha tiszta emel fel, s megmutatja, por és hamu vagyok
Első állapotomban ez a gondolat önverés, másodikban bólogatok
Igen tiszta vagyok, ha tükröm Isten, mert minden cselekedetem tisztaságát megértem, és ebben nevelkedik a lelkem az egészre
Töredékben járok, hogy az egészben tiszta legyek, most tanulom a tisztátalant
Gyűlölöm a tisztátalant, nincs is azon mit szeretni
Nem magam vagyok a tiszta, hanem abban, aki nevel
És abban az akaratom a tiszta fény
A tisztát akarom, és megtudom Benned, mi is vagyok magamtól
Viszem magammal, ami bennem megérik, és viszem magammal a felnőtt szeretetem, szeretetem Benned válik felkészültté az egészre
Egyet akarok akaratodban, könnyű a megértése
A pillanatot teszem abban egésszé
Ha sikerül megfognom a pillanatot, nálam marad, és abban leszek úr az idő felett
Kerek a gondolat ha keresed a tisztát, a tisztátalannak zagyvaság, első ember gondolja azt, szabadon
Minden embernek kettő az állapota, én az elsőt elhagytam
Azért beszélek, mert a második az, amit keresel
Akkor érted meg ezt a gondolatot, mikor rátalálsz másodikra, és így van ez, ha akarod, vedd ígéretnek
Elsőben az ember csak saját gondolataira támaszkodik, hát ez az ígéret is olyan jól látszik, mint egy matematikai képlet"

"Külsőség fércelve jár, szereti a férc munkát, siet és kapkod, a munkát semminek sem veszi, pedig a munka alkotás
Kap egy aranyrögöt, megcsodálja, pedig minden ízében föld
Fogja az egyszerű az aranygyűrűt, megcsodálja, azt látja amit a mívese alkotott, nem tud betelni a munkájával, művészet az, eszébe sem jut, hogy földet tart kezében
Egyszerű elmegy, hogy szerszámához méltó nyelet vágjon, szívós legyen és szinte örök
Dolgozik, és munkájában meg megáll, művészetet alkot, hova siessen
Külsőséges nem érti, mi tart azon a munkán annyi ideig
Hallgatom a madarak énekét, nézem reptüket, figyelem amint egymás mellett élnek, mindegyik faja szokásai szerint, művészek ők is valamennyien
Nézem a mohát, tapintom milyen selymes, ő is adott valamit
Ő fegyverrel megy vadászni, a művész megörökíti természet eseményeit
Szívemben boldogság pecsétjével mű vagyok magam is, én vagyok aki akaratomban formálom magamat
A szeretet a ráma, arra vagyok kifeszítve, az ecset kezemben a cselekedetem, értelmem elől jár, hogy a cselekedetem pontosan és szépen kövesse
A fércelő szalad, én lehajolok, mikor megszólít egy virág illata, mikor egy apró bogár járja ösvényeit utamat keresztezve, kivárom, haladjon útjában, művész ő is
Búzát és árpát, rozsot és zabot kérem, hogy tanítsanak, tanárok ők mind a négyen
Minden egyes szőlőtőkével külön-külön beszélgetek, bor elmondja, milyen volt a gazda, aki tőkén nevelte
Ruhám olyan, amilyen, szívem ég, és én bandukolok, hova siessek, az idő is a szolgám
Egy jó szó is a szív művészete
Aki tehetséget kapott ecsetre, meghallgat, irigyli szívemet Szívedben
Van, aki nem érti saját művészetét, szalad sietve művészete elöl
Zenét hallok, tudom aki alkotta, annak milyen volt a szíve, gyűlölködő szív zenéje borzalom
Fércelő hallgatja, és értetlen azon, hogy mért nem értékelem
Ha megfekszi valami a gyomromat, kihányom, nem szeretek hányni, de visszaadja egészségemet
Szívemet is megenné a gyűlölet, de a ráma nem engedi be
Nekem minden lépés táncz, ő táncolva szeret
Jó úton van ráma felé
Énekelve előbb jutok el szívemhez
Fiatal még nem érti korlátokat, mértéket vesz, mikor túlzás megveri, szeret hazudni a túlzás, kecsegtetve illegeti magát
Fércelőnek nincs mértéke, nem is hallja, amikor a madarak énekelnek, pedig ott csicseregnek minden reggel az ablaka előtt
Jött a ráma, és kérte, feszítsd rám magadat, nem értettem, mit akar
Ha te sem érted, akkor neked már elmondhatom
Külsőség haladjon tovább, maradjon abban, amiben akar"

"Kapok egy örömhírt, boldogsággal tölt el, innét és onnét vizsgálom, örömhír az
Mások is nézik, azt érzik, korbács az, kegyetlen büntetésnek érzik
Mért bújsz el, ha büntetésnek érzed, a félelem tőled való
Gyere és ismerkedj meg, az örömhírrel
Ha akarsz jössz, ha akarsz félelemben maradsz
A félelmedet az okozza, ami nem én vagyok
Van egy kút, közel áll hozzád, ha akarsz meríthetsz belőle
Tiszta a vize, hűsít és szomjat olt
Azt kérdezed hol az út, előtted vezet
Azt hiszed jogod magadért bántani, szíved tudja az igazat
Az a virág, ami könnyeken terem, az a halál virága
Azt gondolod magadért élsz, hát van benne valami, azért élsz, hogy életed legyen
Halál virága lezárja szemeid
Előtted az igazság, ne félj lehajolni érte, nem kegyetlen, nem gyűlölködő
A gyűlölet kezdete félelem
Aki tudja az igazat, az nem gyűlöl, és nem fél
Az igazság tudása igaz lépések, igaz gondolat igazságon jár
Hogy kicsit veszel el vagy sokat, ugyanaz az alapja a kettőnek
Hogy más nem látja, ne hidd, hogy nem nyílt titok
Félve lépő körbenéz, nem is sejti milyen sokan figyelik
Kéjt lopsz, ott áll majd mögötted, sokan elmondják majd pontról pontra titkodat
Kétféleképpen gondolkodhatok, az egyik gondolkodás közben látja azt a tükröt, ami mutatja az igazat
Örömhírré magam teszem a hírt magam előtt
Van aki elsiet, neki fontosabb a halál virága, szép koporsója lesz és szép temetése, sírján szépen mutatnak a betűk
Én nem halok meg, élet virága van a kezemben, és ez az élet örök, nincs vége, örömöm az örök élet
Akitől vagyok, az adta, megkért, hogy szakítsam le, Neki megteszem
Törölj le egy könnycseppet, az pontosan egy élet szirom
Rózsát gyűjtsél, szára tövissel teli, azzal ne törődj, mikor kiserken tüskéjétől a véred
Az ő virágán nincs tövis, nem is élet virága az
Az után szaladsz, ami nálam van, mástól nem kérheted el
Tőlem csak a szíved tudja elkérni, neki szívesen odaadom
Amit a szíved gyűjt, az lesz a tied, hidd el ruha az
Tüskékkel teli virág fénybe öltöztet
Ne csak az én kezemet fogd meg, másik kezeddel nyúlj a halál virágát gyűjtő után, ha megfogod, jut neki is fényedből
Ne ítélj, az ítéleted gát előttem
Könnyebb beszélni, mint hallgatni, nehéz ítélet nélkül elmondani az igazat
Adsz egy élet virágot, s neked már csokrod van
Büntetéssel hamar le lehetne tudni, de az nem élet
Vele így beszélek, holnap máshogy érted meg
Könnyű lenne, ha lenne valami kulcs külsőségben, de ilyen nincs, ne keress
Szívemnek kell kikutatni minden járható ösvényt
Ő szeretné a szép kerek mondatokat, de a mondat folytatás adja a helyes utat
Engem verhetsz, ő egy gyenge szótól sírva fakad
Élet virága megbúvik a fűben, halál virága kérkedő
Igazi örömhír élet virága
Vércseppek vezetnek hozzá, s magam is vérzek
Aki nem akar adni, azé a félelem
Én egy mosolyt adok, s tovább megyek
Itt jártam, holnap ott vagyok, ott megyek, ahol látom a vércseppeket
Az, hogy megsebeztek, az nem ok arra, hogy vért vegyek
Félelem szemért szemet kér, élet másik arcát adja életért
Kisemmizem életért a holtat, holt bántsa halottakat
Mértéke van tehetésének, ha kitelt, ne tegyen
Kegyetlenség megállítása is szeretet"

"Ő ott nem tesz semmit, azt mondja, ég a szíve
Ránézek, és látom, igazat beszél"

Lázas tett, sürgetős igyekezet, fontosságban él, ki maga akaratában remél.
Gondolom, teszem, mit tennem kell, valaki mondta, bennem valami súgja, ez a dolgom.
Igyekvő vagyok benne, sokat dolgozom, sok munkámnak eredménye megvan, de eredményre ránézek, ezt akartam?
Szívem vágya üresen maradt.
A szív állapota megmutatja, tetteimnek valóságát.
Ha szívemet nézem, tudom, mit tettem.
Ha szeretetben égek, akkor előbb igen, vettem szeretetet és abból születtek szeretet-gyermekeim, de ha előbb igyekezetet teszek és várom a szeretetet, hogy érintsen, hát balgaság az, saját igyekezetben nincsen szeretet, csakis a szeretetben születő cselekedet hozza meg az üdvösséget és a szívnek nyugalmát, szeretetben tesz és ott is marad. Így növekszik Istenben szeretet által.
Vagy igyekszem szavaknak utat erőltetni, vagy megérint a szerettet és a gondolat folyamként árad; erőltetem szavaimat, formálom, hogy más is értse, vagy pedig adom a maguk egyszerűségében, ahogyan Isten tüzében érkezik. A tűz adja igazságodat, Tüzed nem csal, félre nem vezet, szeretetben vagyok és abban Te tanítasz, Te vezetsz, szíved lámpása jó útmutató.
Ekkor röpítesz szelednek szárnyán, egy vagyok veled.
Ki tüzében ég, nem tesz semmit, csak engedi, hogy legyen.

"Még elmegyek valamiért, nincs időm figyelni..."
A mostban élek, vagy megyek a holnapért, a holnap reménye az idő rabsága, idő érésre van, akkor érlelődik a lélek helyesen, ha a mát éli, ha ma veszi napnak sugarát, ha nem fordítja el tekintetét az égről és ha most issza enyhet adó esőnek illatát.
Ha csupán a reményben élek, addig a remény fog felemészteni ... a majd, sosem jön el.

Ha még teszem vakság nyüzsgését, addig elbújok a fény elől és figyelmem magamon nyugszik, tevékenységemben megtallom magamat, tetteim én vagyok.
Én bújok mögéjük és magam akaratában hunyom be szememet.

Alázatos szó szólni szeretene, csend figyelmet kérne, hangoskodás megadja a figyelmet?
Míg menekülésben van a test és hangoskodva hatalmaskodik, sikolya meszire hallik, de a csend figyelme lélek értelmét adja, hangos szó semmibe vész és lélek csendes suttogása felerősödik a szívekben.

"Virág beszél, és az oktalan nem hallja, hangját megemeli, nehogy megértse"

Sok hangoskodás éppen azért van, hogy a lélek csöndes hangja meg ne nyíljon.

Erről beszélgettünk tegnap a párommal, hogy míg egy rabság-helyzetben van az ember, addig észre sem veszi rabságát, mert ilyenkor szokásos, hangos tevékenyége elzárja a lelket a felsimeréstől és amikor ez a tevékenység, a légkör megszűnik körülötte - elcsendesedik -, akkor érzi és látja MESSZEBBRŐL, hogy miben is volt része, és miről szólt élete.
Fortis szivárványos álmát hoztam - CSODÁLATOS tanítás és Illyés Gyula versét is szoktam idézni, (Az egy mondat a zsarnokságról...) amikor ember BENNE van a bűnben, szürkén összemosódik minden, még a szerelem ölében is zsarnokság néz ránk...

Csak, ha azt a bizonyos távolságot képes az ember megtartani, akkor képes rálátni, hogy MIBEN is él.
És valójában nem is él, hanem hal és egyébként is, amit eddig szabadságnak hitt, az a legnagyobb rabság.

Majd megmutatkozik minden rabság, mikor kitelik az ideje.

"Az Írásokból egy i betű sem veszik el
Úgy kitárulkoztak, mint még sohasem
Kettő az értelem, egy adja a világosságot belőle
Testem balga és oktalan, oda visz, ahova a barmokat terelik
Kiterelik a legelőre, felhizlalják és levágják, és magam vagyok a hajcsárom, ne felejtsd
Lelkem oda száll, ahol madarak énekelnek, sír test felett, de szándékával mit tehet?
Ott terelnek, ahol a virágok beszélnek, fent keresik, ami lent terem
Virág beszél, és az oktalan nem hallja, hangját megemeli, nehogy megértse
Kicsi fecske Isten madara, én is énekelek
Még elmegyek valamiért, nincs időm figyelni, és közben az időm kitelik, elmúlt a végtelenből a rám kiszabott idő
Az ember elmegy, mint gyermek tanulni, és tanulhat annyit, amennyi hozzá a kedve
Felnőttem, mert rájövök, hogy tanítás a földi élet
Én kértem, de nem emlékszek, tudtam, most nem tudok
Azért vagyok, hogy hitet szerezzek
Szaladok és rohanok, mért nem hiszek, nem értem?
Ő ott nem tesz semmit, azt mondja, ég a szíve
Ránézek, és látom, igazat beszél
Bizonyára lassan szaladok, meggyorsítom lépteim, de nem esik semmi elém hitemhez
Ő azt mondja, ma van az ítélet, mit értsek szerencsétlen bolondon?
Úgy látom, sajnál engem, mi az oka?
Jajszavat hallok, és megállok, mennék, de a jaj szívembe markol
Kezet nyújtok, és megfogom jaj kezét, fáj nekem is, de el nem engedem
Elindulnék utamra, hiszen sietek, megyek hitet keresni, de megfog bent egy izzó parázs
Ő azt mondta jó, de én nem bírom elviselni a szeretetet, ahogyan éget
Megkérem, hogy ne égessen annyira, és visszaveszi hevét
Már nem éget, de gyere vissza, fáj, mégis vágyom tüzedet
Inkább fájjon, de égjen, igen égjen bennem a tüzed
Ő azt mondja, mondjam, azt; itt van a Te szolgád, Uram, figyelek, mit akarsz mondani nekem?
Igen, majd megérted, és abban megérted, mi az élő hit
Tegnap még fájt az égő tüze, ma abban boldog vagyok
Tegnap szaladtam, ma kéz a kézben haladok
Nézem a sokakat, rohannak, hogy leljenek
Én találtam, elmondanám, de elrohannak mellettem, szaladjak utánuk, bolond gondolat
Nézem fecskét, tanítását veszem, énekelek, hátha meghallja valaki"

"Test, lélek és szellem, szellem útját eltakarja test a lélek felé
Ha hagyom, hogy a test legyen az úr felettem, az, aki magában csak a szolgám, akkor nem jutok el csend ismeretére
Mikor felismerek, az első utam a test, hogy béklyóba rakjam próbálkozásait
Bensőm figyeli lelkemet, lelkem azt adja, ami éppen az állapota, ha lelkem felszabadult és eléri szellememet, szellememből mindent megkap, ami a hiánya
Újjá válik az életem, ha szellemem átjárja lelkemet, csodák vesznek körül, és csodát tehetek
Hit és bizalom van a kezemben, azok adják csodáimat
Felöltöztettem magam gazdagságba, szellemi értelemben, azon nem tud áthatolni a szellemem
Szegénységembe eljön, s odaadja gazdag ajándékait, és felöltöztet
Erőszakot veszek testemen, helyére rakom
Jöhet betegség, visszaszorítja testemet, azon átjárhat a szellem, sokat ad, mégis test betegségében nem teljesen egészséges lelkem gyógyulása
Akaratom adja a helyes utat, minden állapotomban, ha akaratom fogja vissza testemet, az a helyes út
Mértéket veszek testemnek, nem korbáccsal, hanem türelemmel, testemnek ügyelek egészségére, az a helyes
Szellemem tud, és mindenre képes, legfeljebb én nem jutok hozzá el
Az ismeret bent van, aki kint mutatja, abban nem lehet benne, mert az ismeret feltétele az alázat, és a szeretet, más is láthatja azt, szolgálatomban
Tetteim fényesebben beszélnek, mint a fényes külsőség, az igazi szépség bentről világít
Testbe születik a lélek, hogy akarata szabadságában megfürödjön szellemében, a szellem Isten ajándéka a győzelemhez
Test mindenben mutogatja magát, a szellem csendesen nyújt oda
Mikor a szellem lelkiismeret alakjában szólal meg, az is halk, mégis a figyelőnek képes
A lelkiismeret halkan áthatol testen, ha szellememtől akarok valamit, testet nekem kell elhúzni
A lényegben azért engedek testemnek, mert azt várom tőle, amit a szellemem ad
Tudatlan döntés, nem tudom a helyeset
Mindennek van mértéke, ideje és helye, majd testem is megkapja szükségét idejekorán
Eljutottam arra a helyre, ami az ős vágyam, annyit engedek testemnek, ami helyénvaló
Te csak annyit látsz belőle, hogy nyelvem beszéde tiszta és egyenes
Amíg van benned mindenféle indulat, bizalmatlanság, kapzsiság és kéjvágy még tested az úr
A bizalmam szellememben teljes, egyáltalán nem közönyösség az
Igen a hit csodát tehet, hegyeket mozdít, éppen azt teszi
Adok egy homokszemet, és abból várat készítesz, kicsiből nagy lesz, test ezt nem érti
Adsz egy homokszemet, és boldogan nézed, ahogyan abból lassan vár kerekedik
Igen odaadom az akaratom, olyan vagyok abban amilyen
Odaadom abban az állapotomban, amilyen vagyok
Majd kevesebbet gondolok magamról, test adja a hatalmas gondolatot
Igen úr vagyok, részt kapok az egészből, és abban enyém az ígéret
Lehalkítom a hangomat, és szellemem szava enyém lesz
Gondolatsort ad, nem kiformált szavakat"

"Hozzád fordulok, aki majdan majd nem tudod, hogy testedből hova érkeztél
S különösen hozzád, aki azt sem fogod tudni, hogy elhagytad testedet
Mivel nem születtél újjá, ezért nem az fogad, ami fény, hanem az, ami a lelked
Lelked tükre elmúlt tetteid, hiúságba öltöztél, az pedig nem ruha
Hazugságot ettél, pedig az nem étel, hogyan öltözködhettél volna abban fel?
Mikor nem érted a pusztaságot, akkor gondolj arra, az nem lesz más, mint egy tükör, lelked állapotának valóságos állapota
S ha azt gondolod hittél testben, gondolkozz el az élő hiten
Kettőre kell rádöbbenjek, hogy megváltozzék állapotom, az első az Úr, a második a szeretet
Az elsőben van a második, és a második sem más, mint az első lényege
A rövid és egyenes utat elszalasztottam, most járom a hosszút és nehezet
Földön néhány pillanat alatt megtanulhattam volna, amit most végtelen időben érzek
Ha már Földön nem tanultam meg, mi a szeretet, itt lesz időm elmélkedni a pusztaságban
A szeretet alapvetően felvállalt cselekedet, itt is lesz lehetőséged, használd ki, amit eléd helyeznek
Szívem akkor lángol, amikor a felvállalt cselekedetben megtalálom azt, aki van
Jézus az Úr, az ő neve mutatja meg a helyeset, neve nélkül nem boldogulhatok
Elmélkedj el az angyalok bukásán, és akkor megérted, mért alakult így az eseted
Vagy részed lesz, vagy abban lesz részed, amivé nevelted magad, s abban lesz részed, ami benned a szeretet
Ne felejtsd el leírtakat, abban felkapaszkodhatsz, bármilyen mély is sorsod
Olyan kérdéseket kapsz, mint a Földön, akkor nem ismerted fel őket, most legyél éber
Nem könnyű levetni, amit a föld rád hányt, de ne háborogj azon, te fogtad a szerszám nyelét
Ítélni a Földön sem volt helyes, ami törvény Földön, az törvény a mennyben is
Ha rossz tapasztalatokat szerzel, az belőled induló akarat
Akit több világosságban és bőségben látsz, annak majd fogadd el a tanácsát, hiúságod majd nem engedi
Amíg teret hagysz a hiúságnak és gőgnek, addig a megtapasztalt helyzetedben maradsz
Önzetlen cselekedet sokat segít helyzeteden
Földön neked kellett volna legyőzni magadat, itt is te vagy aki magad felett döntesz
Azért vagy itt, mert nem győztél
A könnyű nem kellett, te mondtad ki reá a nemet
Ha elégedett vagy pusztasággal, az a te dolgod
Uralkodni akarsz, majd mások ugyanezt akarják rajtad, igazság annak az alapja
Az önszeretettel itt nem sokra mehetsz
Ami fegyvert fogsz, az fog célbavenni téged, előbb utóbb megérted
Azt gondolod, valaki haragszik rád, de ez nem így van
Az állapotod a te kezedben van, és abból senki sem fog erőszakkal kivenni
Ne felejtsd el Jézus nevét, ejtsd ki, és megtudod, telve erővel
Ha magadban nem tanulsz, tanulj a másikban, és megtanulsz magadban helyesen értékelni
Senki sem siettet, az idő jelentősége a Földdel elmúlt, elhagytad a testeddel
Itt kinek milyen a fénye, olyan a lelke
Ha valaki imádkozik a Földön érted, az világosságot teremt helyzetedben, de abban is te leszel a döntő
Lehetőséget kaptál értelemre, lehetőséget kapsz egyszerű tettekben
Az ítélet az, mikor kényszerbe kerül a sorsod, ha azt akarod, majd gőgöd tiltakozik
Alázattal kikerülhetsz nyomorúságodból"

"Mért gondolod, hogy élsz? az élő ért, és életében tevékeny, ott jár, hol a madarak énekelnek
Kezemet fognád, és beszélnél, pedig most hallgatsz
Gyere mellém, és megtanítom útjaimat
Vesd szemeidet két szerelmes szívre, kik mindig egymás útjait keresik, te mért nem jársz velem?
Két szerelmes szerelmes lenne, ha az egyik azon bölcselkedne, hogy szerelmes, s menne közben egyedül?
Szívből indul a szó és szívbe ér, szerelmes gyengéd érintési is tűz a párjának
Az érintésed is tüzet kelt bennem, ha szíved a rugója
Az én érintésem mért nem kelt tüzet benned?
El akarsz menni onnét, ahol vagyok, ott akarsz megtalálni, ahol hiába keresel
Keress gondolataidban, és szőjél bele napjaid folyamába, majd megtapasztalod, amikor melléd lépek
Tűzben jövök, és enyhet adok, rádöbbensz jelenlétemre
Pohárból nem megiható az a víz, amit adok
Én elepedek, és közben elszaladsz mellettem, nem nézel rám, pedig szándékosan keresztezem utadat
Bele sem gondolsz, hogy azért adom a lehetőségeket, hogy megtalálj
Oda figyelsz, pedig most is melletted állok, ha elhiszed, rám nézel
Szíved lásson, úgy állok, hogy megláthasd arcomat
Szívedbe adom, és lelked megtapasztalja tüzemet, tested annyit bír világosságomból, amennyi benne a fény
Két szerelmes együtt jár, a menyasszony mért jár egyedül?
Nászra hívom egyszerű szavakkal

Szavaival mindig abban segít, hogyan maradjon szívem szeretetben.

Ez az igazság és nem pedig az, hogy ki tudja az igazat valamilyen kérdésben.

...mert EKÉPPEN az Igazság=Szeretet.

újonnal felfdedezett = újonnan felfedezett

Tegnap felvetettem a testvériség gondolatát, ma máris írt hozzá látó:)

Nefer jutott eszembe, ha a fiatal megőrzi kedélyvilágát, akkor hite egészséges és természetes, ebben a természetes hitben 'emlékezik' az ember a föntre.
Kislányom is emlékezik arra, mikor még angyal volt:)

Azonkívül érkeznek a gyermekeim (nagylányom barátjával) és aggodalmam kezdett nőni, valamiképpen mindig utat tör magának, vajon meddig tart visszatért lányommal a jó kapcsolat és az újonnal felfdedezett régi öröm?

Erre írt látó, szava mind-mind nagyon fontos és jótanács, most csak azt írom le, amitől szívembe békesség költözött és megbocsátásom csak tovább erősödött:
"Egy rossz döntés még nem halál, (azt) a felismert rossz döntésben maradás hozza"

Lányom viszont teljesen megváltozott és nagyon sok pozitív tanulság jutott el a szívéig.

De ezt meg is fogalmazta magának is és nekem is:)

"Gyermek kedélyvilágában tiszta környezetben a hit magától értedődik
Ha kiszakítja magát hitből, akkor erőszakkal teszi azt
Takart környezetben gyermek hite nem fejlődhet
Mindenki élete sajátos történelem, események és esetek sorozata, összekapcsolódó szövedék
Benső életet élő ember az eseményekben is rádöbben az összefüggésekre
Fiatal még kedélyvilágával törődik, a korral haladva az összefüggések összekapcsolódnak
Aki sokat élt az sokat is tapasztalt, magát védi erős kérgével
A földi élet születéssel kezdődik, és test halálával végződik, ne felejtsd
Az egyik embert lehúzza a sorsa, a másik mindent megkap és egészséges
Egészség és sors, egyik sem véletlen
Ha a másik sorsában nézem magamat, magam tükrét mikor találom meg, magam sorsa csak magamban szemlélhető
Egészséges lélekben lesz egészséges a test, ha valaki reménytelen lelkében, az ő egészségét ne kívánd
Reménytelen mindent megkap, teste kapja lelke életéért
Keserves lesz ami előtte áll, beteg test nem gyötörhet senkit jobban, mint a beteg lélek
Egészséges lélek teste is egészséges, betegséged okát lélekben keresd
Helytelen táplálkozás és életmód alapja is szellemi
Helyes táplálkozás és életmód egyik fő pillére a mérték
Egészséges testben is végigjárhatom a földi életem, ha odafigyelek
Az egészség is egy akaratpróba
Többet törődök szellemi fejlődésemmel, többet szolgál engem a láthatatlan szellemi
A gazdagság tele erős kísértésekkel, ne feledd, gyermeked nevelésében is tarts mértéket
Fiatalnak egészen más a sorsa, felnövő saját későbbi sorsának a kovácsa
Egy rossz döntés még nem halál, a felismert rossz döntésben maradás hozza
Ha Istenben maradok, Isten szolgál engemet
Ha messziről nézem, akkor Isten előttem, ha közelről, testvérévé fogad
Ha messziről nézem, akkor csak a másikban látom meg, hogy milyen tüzet kap
Isten testvéremnek az erejében könnyűvé válik az utam, mindig megadja a helyes mértéket, segít döntéseimben, és minden pillanatom támasza, körbevesz, és megvéd minden pillanatban
Isten az Atyám, barátságában lesz a testvérem, akaratában adja oda magát testvérnek
Szigorú lesz hozzám, hiszen tanácsát kértem, azt kapom, ami a helyes
Könnyű a szigorúságát megtartani
Ő nem kereste, hozzá nem is szigorú, odáig is jut el, amit már most bánhat
Nem veszek mértéket, pedig a lelkem szomjúhozza azt
Két út van, az egyik keskeny és rövid, a másik széles és hosszú
Ha azt mondom ezerszeres az időben a különbség, akkor nem túloztam
Az egyik nekimegy a hegy meredélyének, a másik megpróbál könnyű kaptatón a hegyre feljutni, majd csodálkozik, amikor egészen máshova érkezik
A sorsom az, amit akarok, a lélekben van elrejtve a lényeg, test nem fogja megérteni
Ha felgyullad bennem, a bensőmben a kitöltő szeretet, akkor jó helyen tapogatózom
Tökéletes tudásom nem lesz, hiszen a töredékben járok, de tiszta akaratban az eredmény nem kétséges
Ha újjászületek Istenben, akkor biztos lehetek, de ez még csak egy kapu, az új sorsomban
Igen, mikor testvérem lesz Isten a pillanatokban, ahova eljutok, az már élet
Kedélyvilágában támasztom fel a jövőt, hogy kiharcolja magának az életet
Kedélyvilággal adom a legtöbbet, és adok egy csöpp értelmet"

Újabb csodálkozásom:)

"Úgy nem lehet tanulni, hogy csak azt ismerem ami helyes, csak úgy tudok szabadságban növekedni, ha lehetőségem, a helytelen is
Aki ebben a helytelent válassza, arra az az igaz, hogy aki ismeri cselekedeteinek következményeit, avval igazságtalanság nem történik"
...ma útközben jött az eszembe értelme, és megerősített.

Tegnap egy erős döntésre kényszerültem, persze, ettől én lettem a 'szőke', a rossz, a kekec..., meg minden egyéb.

A kényelmetlenség megzavart és bár munkámban éreztem igazamat, este mégis elgondokoztam, jól tettem?

Éjjel ettől aztán rosszul is aludtam, nagyon régen voltak rossz éjszakáim, úgyhogy bizos, hogy a döntés igen megviselt.
Hajnalban beszélgettem lelkemben, gyötrődtem, jól tettem-e, erre írta látó a fenti sorokat:)

Azon gyötrődtem, hogy kételkedtem, nem tudtam, mi a helyes...


Persze, reggelre már mondtam a páromnak, hogy nem hallgathatom el azokat a tényeket amik után nem is én jártam, hanem mintegy Isten adta elém.

Azon gondolkodtam, hogy nem magam szerint tüsténkedtem ki a helyzetetet, hanem Isten adta.

És mára bebizonyosodott sokminden (persze, volt egy álmatlan éjszakám), és hihetetlen, hogy hhú, ezt most hogy mondjam el? 100 léptéknyi helyszínből (ma utánajártam), éppen az a négy volt CSAK kérdéses, amit Isten elém adott:)

Majd feleslegesen jártam utána, kissé szégyellem az időt, mert rögtön hallgathattam volna Rá:)))

"A Földön harcolja ki magát a testbe ítélt szellemi"

Igen, ezen gondolkoztam el, hogy bizony az ószövetség erről szól.
(De hogy tudja egymondatba így belesűríteni, azt amit én hosszasan végiggondolok?)

A szellemem harcol magáért, életéért és Istenért, a Vele való kapcsolatért.

Mert ha szellemem ébred és élő, abban léphetek Istenbe, szellem a szellembe - keresztségben. Ha szellemem él, a keresztség a megélt Tűzben él és valóságos.
Hajnalonként érkezik Tüzével, hogy vizsgálja a szíveket.

"Ne hagyd elveszni az ősi tanításokat, célt ad, értelmet, és alázatot
Megérted mi az ítélet, mért kell legyőzni föld gyengeségeit
Mózes hatodik és hetedik könyvében leírta azt, ami ősidőktől megkaptak a nemzedékek
A Földön harcolja ki magát a testbe ítélt szellemi
Tapasztalások, tanulások sora emeli ki a legjobbakat, onnan, hova maguk indultak
Úgy nem lehet tanulni, hogy csak azt ismerem ami helyes, csak úgy tudok szabadságban növekedni, ha lehetőségem, a helytelen is
Aki ebben a helytelent válassza, arra az az igaz, hogy aki ismeri cselekedeteinek következményeit, avval igazságtalanság nem történik
Föld alkotóelemei, az elesett ős, abból épül a kiemelkedő természet, s annak a királya a szabadságra született ember
Előtte a választása a földi élete, hogy menjen szabadságra, vagy menjen test ítéletébe
Úgy alakítja életét, amint akarja, ha Isten eléje lépne, és megmutatná magát testnek, az elvenné ember szabadságát
Isten megmutatja lényegét, és ebben élő tevékenységét annak, aki szellemben és igazságban keresi
Isten a legtisztább szellem, nem is találhatja meg senki sem másban, csakis lélekben
Test takarja élő és valóságos lelket, takarásából az értelem tiszta akarata hívja ki
Akiben él a tiszta tevékeny szeretet, az Istent a lényegben gyorsan megtalálja
Istent megtalálni nem egy pillanat, hanem évek küzdelmes igenei és megállott nemei
Föld anyaga, növény és állatvilág a lélek elemi részecskék tapasztalati fejlődés útja
Az állat akaratában kötött, abból nem lép ki, nem megy saját irányba
És mit tapasztalhat egy tömegtermelésben összezsúfolt állatsereg?
Háznál nevelt, szeretetben megbecsült állat szelleme magasra ér
Ne dobd el az ismeretet, mert elveszi a hiúságot és a gőgöt, az értelme erőt ad kilépni föld porából
Ami kifejlődött szellemi az nem lép vissza, emberből nem lesz állat vagy növény
Földet megjárt ember lelkének útja lélek
Szabadság küzdelmére felnőtt lélek akkor és oda ölt testet, ahova akar, ha szegénység keservébe születik, jó okkal választotta helyzetét
Lélek építi magzatot olyanná, amit a test megkap
Akaratába születik szabadon az ember, test uralkodásában születik, amiből ha akar, kiemelkedik a lélek
Szolgaságban születtem, hogy úr legyek akaratomban testem felett, a célom a szabad és önálló lélek örök és boldog élete
Föld keservei az ellentétek tapasztalásai, jó segítőim célomért
A helyes szeretetet tanulom, az Írások igazságai segítik utamat
Isten Szóban adja magát, hogy szabadságban új életre szülessek"

"Mint a szarvas vágyik forrás vizéhez, úgy szomjúhoz Téged a lelkem, Uram
Mint szerelmes figyeli kedvesét, úgy figyelem hívó szavadat
Fejemet kezedre hajtom, átölelsz, s elindulok
Harcos hátra hagyja kedvesét a csatában, én Veled megyek
Madarat megtanítod énekelni, én tanulom énekemet
Megfogom kezedet, s tánzclépésben haladunk
Nem érem be kevesebbel, mint Veled, mért a másik mondja el, milyen a lépted
Fiatal lány kacagva jár, én Benned örülök
Az öreg ember bölcs, ha már benőtt a feje, az én bölcsességem a szeretet
Ő szereti hallgatni fegyvere acélos pengését, íj húrjának pendülését, az én fegyverem az igazság szava
Szerelmest megejti a lány vágya, engem elejtett a szeretet
Célba vett, és eltalált
Éjszaka őrei azt gondolják sokat fizettem érte, pedig csak azt adom oda, ami a szívemen pihen
Nem gyújtok többet, mint egy gyertyaláng, csak a bolond megy gyertya mellé télen melegedni
Szaladnék előre, de nem tehetem, kedvesem mondja, maradj
Tekintek délre, keleti fény kezdi felvetni benne a fejét
Az én kezem megérinthet, akkor gyengülök el, ha közben nyújtod a tiedet
Egyet akarok, kettő viszi az akaratát
Szép énekre nem figyeltél, most megkapod a talányokat, ha megfejted, tied leszek
Minden gondolata egyszerű és nyílt, az nem engedi megérteni, ami eltakar
Madár fészket rak kettejüknek, én énekelek, és párom közben építkezik
Madár abból épít, amit talál, én abból, amit kapok
Madár azt találja meg, amit elé helyeztél
Kicsi fűszál teherre lehajlik, gyönge és esetlen, jön a harmat és a nap, és feláll
Kicsi fűszál is építkezik, az én lelkemet a kedvesem öleli"

"Itt szeretsz a szívemben, itt szeretsz legszentebb tabernákulumodban
Igen, itt vagy élő bennem, mikor hagyom, hogy szeress
Mikor feléd fordulok gondolataimban, mikor cselekedeteimet gondolataim irányítják Érted
Test veszekszik velem addig, amíg nem tölt el a szeretet
Igen itt szeretsz bennem, és akkor már Tőled Hozzád megyek, akkor már viszlek magammal Házadba, igen
Elmegyek, meglátogatlak, hogy az Ige értelmet kapjon, és éljen
Veszlek, és erőm leszel, veszlek, és egyként haladunk
Ki tehet az ellen, hogy bennem élj? - nem tehet senki az ellen semmit
Benned vagyok, és ez láthatatlan, bennem vagy, és ez éltető tüzed
Itt szeretsz, ahol vagyok
Lábam formája és színe, lépésének iránya mind semmi előtted
Szívemet vizsgálod, és én kinyitom
Ruhám, mintha nem is lenne, annyit is ér, mint a semmi
Értelmem megformál egy gondolatot, szívemre teszem, és szám azt mondja, ami igaz
Fertelmes szavak elvesznek, semmivé lesznek, voltak egykor és már nincsenek
Tiszta szívnek szép tiszta a beszéde, ha nem néznél hátamra, a beszédem elárul
Hallgatásom olyan, mint egy pecsét szívem pitvarán
Elmondom, ami éltet, mert az örök élet, az alapja bölcsesség
Magadhoz veszed, majd jönnek a varjak, de megfested tollukat
Ne félj tőlük, vérre jönnek, vért akarnak ontani, ott, ahol már nem tehetik
Jött egy varjú, hangosan károgott, azt gondolta elvesz egy darab húst, vér cseppent rá, és megégette ott, ahol nem értette, hogy miért éget
Jött egy galamb, és ránevetett, s a varjú volt, és már nincs többé
S a hajnalt kettőjük búgása kísérte
Galamb búgása nem más, mint szerelmi ének, igen, az a hajnal első éneke
Élet első jelére megjelennek a varjúk, oda jönnek, ahol kikel a vetés
Akkor gyökerezem életbe, mikor vérem csöppen hallgatásomban
Mikor meglátom véremet, akkor meglátom segítő jobbodat, ha hallgatok
Imában tudok hallgatni, beszédem élet
Imádkozzál, s varjak ereje imán megtörik, majd megtudom, hogy teszel, mikor nem teszek ellenük
Mikor megérted lényeget, addig ott lesznek feletted, a lényeg az összekapcsoló szeretet
Jöttek, és már nincsenek, voltak, s elmúltak a múló idővel
Körbeölel a Fény, egyetlen varjú sem mer megközelíteni
S ahogy emelkedik a Fény, úgy egyre hangosabb hajnal éneke
Sötétség volt, s felváltotta a hajnal, hajnal helyét átveszi nap melege
Virág is arra fordítja a szirmait, ahol jár a Fény"

"A Sátánt ítélje meg az Úr, én szeretek
Ami tetteimben a Sátántól valók, annak ítéletét megkapja akkor, mikor én is megkapom az ítéletem
Az ellen megyek, ami bennem sátáni törekvés
A Sátán azt mondja magáról, ő teremtő, ha nézem önszeretetét, abban nem mond teljesen valótlant
Önszeretetre bújtat, abba az irányba tereli azt, ami föld, hogy megmaradjon annak lényegében, ami nem más, mint ítélet
Ellenem jöhet a Sátán, és győzhet felettem, ha bennem az önszeretet él
Elém adja földet, és én a földet választom, ő adja, a lényegben mégis én vagyok az, aki bűnös
Választást ad, kényszert nem, hát ki az aki dönthet helyettem?
Gyenge vagyok még, ha erőszakra erőszakkal megyek, kezemben Jézus neve, mért tegyek erőszakot?
Ha Isten olyan nagyon szereti, én nem szerethetném?
Azt szeretem benne, ami az ősalap
Jól szolgál, ha mikor jön, szeretek
Föld mit nemz, az ítélet, szellem gyermeke erős és egészséges gyermek, akaratában teremtő
Föld földön jár, szellem égben
Szellemben a Teremtővel egy vagyok, rész vagyok az egészből
Én akarok, és Benne teszek, Ő teszi, mert egy vagyok Benne
Azt akarja, hogy Benne tegyek, ezért engedi a szabad akaratom
Arra hív, hogy megértsem, átgondoljak, és úgy lépjek
Vak gondolja hitről, hogy vak és süket
Vak félelemben jár, az én utam ismeret, arról beszélek, amit tudok
Vak teszi a tíz törvényt, az élő a két törvényben az egyet teszi
Tízben találom meg az egyet, az az alap
Tízre épül az egy, aki megállja tízet, az találja meg az élő igazságot
Céllal szabad a Sátán, számára a legfontosabb cél saját maga
Az én célom, hogy a tízben megtaláljam az egyet
Magam célja ott van benned, a célodat bennem keressed
Mikor megtalálod harmadikat, jó szolgálatot teszel, tudom, s a lényegben ebben mégis azt szolgálod, hogy megtalálod az egyben magadat
Vak fogja, és elutasítja szolgálatot, azt teszi, amit a föld súg a fülébe
Földet akar, abban gyűjt, nem is találja meg azt, ami szellemi
Jól nézz meg egy testhalott kincseit, azt, amit itt hagyott, azt nem vitte magával, amit a test szeretett
A test olyan, mint egy múló virág, körbenéz, napra tekint, illatát adja, s elszárad, ez a sorsa
Én azért jöttem, hogy megtaláljam a napot, átjárjon fénye, s abban átjárjon az élet
Fény amit ad, az örök, virág elszárad, én Fényre ébredek
Virág élete látszólagos élet, valóság bennem a Fény
Életet látom, ha megyek, és elfogadom, amit a Fény nyújt bennem felém"

"Keresztelő Szent János a legnagyobb a testben születtek között
A legméltatlanabb, a kisemmizett és nélkülözött is nagyobb nála, nagyobb a bölcsességénél, ha él benne az istenszeretet
Élhetek úgy, mint aki tudja, teremtett vagyok, s hagyhatom, hogy mindent úgy rendezzen el, amint akar, de ennél mikor tudatosan szeretek, több vagyok
Mikor figyelemben és kérésben teszek, akkor értem meg magam és környezetem összefüggéseit, magam alakítom abban magamat
Lényegben nem mondhatok el újdonságot annak, aki többet tud, mint amit magam tudok, de mégis szeretetben a beszédem Neked több, mint az újdonság öröme
Gyermek vagyok abban, s arra készülök, hogy értsek
Mikor színről színre enyém az ismeret, mégis beszélgetésem nagy örömöd
Igen beléptem egy házba, ahol tágasságában fogadsz
Olyan házba lépek, ami kívülről sokkal kisebb, mint belső berendezései
Lélekben beszélsz, bolond járja szó külsőségeit, okosságát mutatja, mikor elbeszéli, nem érti a lényeget
Szavadat adod, abban nyílik ki az a hatalmas tér, ahol megtalállak, abban leszünk egyek, ha azt akarom
Másikban találom meg, hogy bennem vagy, másikat szolgálom, és rám találsz
Szó az egy szívtörvény vonatkozásait írja le, vonatkozásaiban mutatja az igazat
Két út van előttem, vagy kereslek, és megtalállak, vagy elutasítalak, s abban távol maradsz
Langyossal nem lehet mit kezdeni
A langyos ért, és nem tesz, biztos helye van ott, ahol majd nem szeret
Ha megérint a bent szeretete, buzgó leszek élő hitemben
Annál nincs nagyobb, mint mikor valaki keresi a szeretetet, bármilyen távol legyen, a távolság majd elenyészik, mert Te hallod a szív zokogó szavát, eljössz, és magadhoz öleled azt, aki szívében keres
Szívem az a ház, ahol szeretsz, abban laksz szívesen
Ott tudsz lakni, ahol jelen van a szeretet
Oda költözöl, hol igazság igazság kezét fogja, oda, aki kérdez, és meghallgat, megfontolja a hallottakat, és aszerint igazságban cselekszik
Mindent tudsz, és akarsz, és mégis hagyod az akaratomat
Mindent látsz, mégis amit mondok, az támpontod lesz a következő lépéshez"

"Ne adj hatalmat a gőgösnek, mert visszaél vele
Ha már odaadtad, a te hátad bánja, majd elgondolkozol, hogyan lehet róla annyi bőrt lehúzni"

Ez valóban nagyon elgondolkodtató.

"Az történik, ami az akaratom, van kerete, van lehetősége
S az messze nem helyes, ha azt mondom, ez meg ez lesz, mert az lesz, ami az akarat
Aki eldobja hitet, az majd eltűnik, nem akarta, nem is lett az övé
A földön töltött időm csak egy pillanat a végtelen koordinátarendszerében
A Föld addig szolgál jól, amíg nevel, és kineveli a szabad akaratot
A sötétség elvesz, ha sokat és sokan vesznek el, mély a sötétség
A világosság adakozik, a mindenhol felcsendülő tiszta nevetésről felismerhető
Kemény küzdelem helye a Föld, aki az ellenkezőjét akarja, az nem ért, halál poharát akarja kiüríteni
Nemes vagyok múltamban, nemes a származásom, alázatban lehetek arra büszke
Az első, hogy betérjek igazság helyére
Ha ott vagyok, válaszom is meglesz a kérdéseimre
Annyira tapasztalom meg Istent, amilyen a hitem, nem tőlem van, de én adom hozzá az ablakot
Világosságban könnyű kimondani világosság lényegét, de sötétségben hol keressem?
Bent van a fény forrása bennem, ha nem nyitom ki a zsaluját, nem tud rám kiáradni
Sötétségben kint keresem azt, ami bennem itt vár engem
Jó segítségem a csendes figyelem
Ha tagadod Istent, attól még van, oka van a tagadásodnak
Ha nem érted meg, mit akar mondani neked, akkor magasan jársz, abban a régióban nem is találhatod meg
Ha tagadod, akkor még nem is értheted, mért a másik mondja el a lényegét
Szabadságod a tét, az az ok, amiért nem jön hozzád közvetlen
Mondhatod; jól van, akkor tehetem, amit akarok, igen az tehetsz, s majd azt eszed, amit elültettél
Ha másokat kihasználsz, és azt eltűrik, nem az ő tehetetlenségük az ok, rosszul gondolod, te vagy az ok, amiért teheted
Ne adj hatalmat a gőgösnek, mert visszaél vele
Ha már odaadtad, a te hátad bánja, majd elgondolkozol, hogyan lehet róla annyi bőrt lehúzni
Úgy jöttem a világra, hogy nem értek, azzal a szándékkal jöttem, hogy kiharcolom
Test erőszaka erősebb, lélek csendesen akar
Test nem tudna gondolkodni magában, rosszul gondolod, ha ez a gondolatod
Lélek vagyok, és burok a test
Testem tulajdonságai, és helyzetem olyan, ami a lelkemnek a legtöbbet adja
Testem jár, és a lelkem tanul
Mikor kinyitom lelkem szemét, abban okosodik, azért jöttem testbe, hogy szellemben értsek
Egy igenen és nemen ugyan az élet és a halál függ, mégis ennél sokkal többet kell, hogy megértsek
Van egy tankönyv, az életemet írja, én magam írom tele
Abban messze nem csak egy igen és csak egy nem szerepel
Telve van olyan helyzetekkel, ahol az értelem megáll, ha jó az indulata, akkor sem tud helyesen dönteni
Mondhatnád, patt helyzetnek nincs magoldása, pedig patt helyzet szellemben nincs
Úgy könnyű dönteni, ha csak magamat szeretem, féltem az igazságtól, azért maradtam abban
Két ujjam közül melyiket harapjam?
Bálám szamara nem tudott dönteni, de azért jöttem, hogy minden helyzetben döntsek
Szellemem adja meg a választ minden helyzetben
Sokszor kivár, de szeretetben nyugodtan várhatok
S ha a helyzet adja, nyugodtan teszek
Azért jöttem, hogy helyzeteket kapjak, hassanak rám, és én is hassak valahogy
Az akaratomon áll a jövőm sorsa
Az akarat dönti el mi lesz, tiszta akarat eredménye tiszta és egészséges élet
Amíg azt teszem, amit az önző test diktál, állati szinten állok, mert elhagytam az akaratom
Kinyitom magam igazságra, s abban eltölt erővel
Minden nappal többet értek, ha már kiértem, már nyugodtan mennék, de addig maradok, míg értékben tehetek
Boldog vagyok testben, mikor kiértem"

Ez például érthető:
"Aki nem ismer, az mért mond véleményt, test nyilatkozza ki sötétségeit"

Elgondolkodtató szavak értelembe emelnek, előre megrágott szavak lustaságot adnak, lustaság pedig halált.

Óhhhh, micsoda vers :) Értem, értem !! :)

Ezt te írtad, vagy valaki mástól idézted? :)
Ha te írtad, akkor is jó :)


Szóval ja, értelmetlen, de mégis emelő, ez nagyon érdekes tapasztalat most nekem.
Te nem tudsz olyat írni mint Méhecs :)
Mert másmilyen a lelked, Szellemed.

...a macskában golyó,
a levelibéka mászik
a palack ugrik és akar
én gondolok és megyek
szerelmem ül a vackában
akarnám de nem megy
mit süssek ebédre
a fákra hullik a hold ezüst fénye,
de sétáló gondolatok szeretnek...
mert a szeretet szeret szeretve szeretni (még ennek az utolsónak értelme is lett:)...de a többi ...hja.....!!!


...és így tovább a végtelenségig... mikor ürül már ki gondolataid tűzhelye...telik- egyre telik...mocsár lesz már, és elsüllyedsz abban..:(

" Az emberi gondolkodásnak - úgy tűnik - elválaszthatatlan sajátja, hogy rendszerben akarja látni a dolgokat. Nem pedig egyedi információk összefüggéstelen halmazának. Úgy nem lehet élni.
Inkább az a baj, ha nincs elég energiája ahhoz, hogy a rendszerét fenekestől felforgassa, ha egy be nem illeszthető dologgal találkozik. A ragaszkodással van baj. Ahhoz való ragaszkodáshoz, amibe már sok energiát fektettünk.
Elkerülhetetlen az, hogy a rendszer, amibe sok energiát tettünk, az végül fölibénk kerekedjen és gátja legyen a további megismerésnek?" - !!!!!!!

...írta efi egy másik topikban...és az egyik legjobb gondolata...:)

...főként ezt az agymenést látva...amelynek se füle se farka...de mondd csak, mindenki aki nem érti, csak azért nem mert nem érett még arra,:DDD mert te ugye tűzben vagy:DDD...(és ott kapod az agymenést...:(hát így jártál..:( valóságos kőfalat alkottál, amely fölibéd kerekedett, amely gátjává vált minden, számodra új felismerésnek...így jártál...:(

"Szétnézek, és széthúzást látok, vak beszél, süket figyel, csonkolt lábú mondja, szaladok
Akié a szó, az hallgat, akié a figyelem, az beszél
Óriások születnek, s ha bölcsességgel találkoznak, tovább okoskodnak
Szellemben és igazságban szellem nemzi a szellemet
Megborzad arra a tudatlan
Sötétség eredménye semmi, van ok, de az eredmény elmarad
Halál teste kardot ölt, azt gondolja gyilkosság mestersége, pedig nem az
Hazugság kikezdené piramist, de kapzsiság megtartja, majd lerázza azt, amivel letakarták
Törvényeket kapott a Föld, hogy jó szolgálatot tegyen
Aki felnőtt, az győzött törvények felett, ura lett törvénynek, és evvel törvényt magasra emelte
Adjunk annyi tudatlanságot, amennyit lehet, mi gazdagok leszünk, s céltalanná vált tömeg követ
Itt beszél a bölcsesség, hogy megtaláld célodat
Ádám és Éva szellemben is nemzhettek volna gyermeket, ha megálltak volna igazságban
Az új Ég és új Föld megadja, mit mond a szó azoknak, akik már újra értenek
Jól szolgál a testem, ha az az akaratom
Bölcsességet közvetít szellemem, ha figyelek
Aki nem ismer, az mért mond véleményt, test nyilatkozza ki sötétségeit
Én ott vagyok, ahol szeretnél lenni, az bizonyos
Lépjél tűzbe, s ajkadból kiárad az értelem
Addig ellenem ne beszélj, amíg nem tudod, mi a szó értelme
Szépséges lány áll mellettem, elszégyelled magad, mikor meglátod, erős ifjú, Benne az igazság
Én megfogtam a kezét, mikor beszélek, megsimogat
Azért beszélek, hogy bemutassam, azért hallgatok, hogy megtaláld
Nincs szüksége hadseregre, mégsem mondja ki éretted, hogy legyen, amit kérek, azt megteszi
Nagyon közel áll hozzád, azért nem látod, mert nem akarod
Azért léptem elé, hogy kövessem, mögöttem látszik, hogy előttem halad
Rám nevet, és tánczolni megyünk, kéz a kézben elmondjuk egymásnak szívünk titkait
Járjál értelemben, ezt akarja tőlem, tőled azt várja, tedd ugyanezt
Annyi a bizalmam, amennyi a hitem, hitem annyi, amilyenek a tetteim
Aki nem tesz, attól elmarad a hit
Gyermek hitben születik, ha elrabolod, te sem vagy gyilkosnál különb
Azért jöttél, mert félelem kerget, menj vissza, és vedd le félelem gúnyáját
Félelemmel nem szerezhetsz hitet, magad is belátod, ha átgondolod
Önzetlenül cselekedj, győzd le azt a testet, ami nem akarja, hogy megtedd, majd abban megtudod, ki nevet mellettem rám
Lángban állok, pedig a halálból jöttem, halál addig urad, amíg hagyod
Hozhatsz öntörvényeket, ki hiszi el neked, hogy igazak?
Csók édességéről beszélek, s te keserű szájjal mit akarsz?
Engem átölel karjával a szerelem, éjjel nem alszom egyedül
Más nem látja nap közben, pedig simogat
Céltalanságod abból fakad, hogy nem ismered
Hogyan mondhatnám el egyszerűbben, ki jár velem?"

Ez a gondolat ma reggel az utcán megjelent köröttem, még zavart is egy kicsit:
"ha azért nem esem el, mert nem engedem magam szembe világgal..."

Néha úgy megyek végig a világban, hogy észre sem veszem körülöttem, jönnek-mennek az emberek, idegenek, miért törődném velük? Csak a szeretetben megyek előre, de ma reggel az Úr visszahelyezett az életbe, éreztem az embereket, mindent köröttem, sokkal élesebben, mint eddig, mondhatnám, mint régen.
A ketten szerelmében megismertette magát velem, mindaddig távol tartott a világtól, de (még el sem olvastam, tehát nem inspirálásra fordultam kifelé) most visszatett a világba, amit adott nekem, a szeretet tüzében próbálva, azt tegyem, termetsem életemben is.
Isten lelke lebegett a vizek felett, ez a teremtés előtti gyűjtekező, töltekező létszakasz, majd követi a teremtés kiáradása, melyben a világra leheli lelkének szeretetét.

Szia opos, ez nem akaratomnak a függvénye, hanem ami és aki éppen megérinti a lelkemet, az a szavakban valamiképpen megjelenik.

"Isten a teremtőm, én vagyok a teremtmény, a két fogalom elválaszt minket, és egyben összeköt, Isten nem lehet az, ami én, és én sem lehetek minden felett álló teremtő
Isten egy, és engem magából alkotott, az egyből, hogy része legyek az egyben
A lényegéből vagyok, és ebben örök
Magából adódó egyszerű gondolat, és mégis angyalok miriádjai estek el benne
A Föld adja a helyet, ahol megérthetem ki vagyok, megérthetem mit okoznak a döntéseim
Az angyali világban ott vagyok, amilyen vagyok, az lesz, ami az akaratom, és ebben egész kicsi különbségek, és egész apró felismerések adódnak
A Föld az angyali világból nézve rettenetes, félelmetes és borzalmas, mégis ebben születik meg a legtöbbet adó felismerés és szilárd akarat
Istenbe olvadhatok a Földön, és ebben eljutok oda, ahova teremtve lettem
Az angyali világban az angyaloknak három fokozata lehet, mindhárom földi fogalmak szerint mindenek felett boldog
Ha a Földön Istenben leszek teljes, akkor az angyali világban részem lesz a teljes istenségből, Istenben saját akaratomban szabadon alkothatok
Test egy átmenet, engem szolgáló nehéz ruha
Földön Istenben enyém a földi paradicsom, részt kapok szeretetében eljövendő boldogságomból
Aki testbe születik, az még akaratában tiszta, és mindenekben tudatlan, hogy maga építhesse fel az ismeretet, és ebben elutasítsa elszakadását Istentől
Aki nem iparkodik ki elszakadásból, az az elszakadásban marad
Az elszakadás alapja, hogy istent akarok magamból, és nem teszek
Isten a legtevékenyebb a világon, ha Istenbe akarok kerülni, azt csak tevékenyen tehetem
Úgy nem kerülhetek tevékenységbe, hogy kiszakítom magam a világból, ha azért nem esem el, mert nem engedem magam szembe világgal, akkor nem is valósul meg az, amiért eljöttem a világba
Szeretetből lettem szeretetre, elmehetek megérteni máshogy is a világba, bebizonyítani saját elméleteimet, de akkor szembe kell nézzek avval, amit az akaratom létrehozott
A gondolataimnak is hatásai vannak, tetteim okai lesznek valamilyen következményeknek
Ha Istenben szabadon tehetném, ami nem Ő, azaz amikor a tetteim kiindulása nem szeretet, akkor az ellentétes lenne Istennel, és az igazsággal, ezért a szabad alkotás helyére csak az kerülhet, aki felöltözteti magát a szeretet új ruhájába
Akit eltölt Isten szeretete, és abban felnő, hogy Istenben szabadon gondolkodjon, ami teljes szabadság, azé a szeretet új ruhája
Bennem itt van Isten szikrája, minden tettem és minden gondolatom Benne van
Ahova megyek, oda magammal viszem földi múltam minden egyes elemét, minden pillanatát
Akivel mint tökéletes szellemmel találkozom, az Istenben tökéletes, és Istenben a múltam minden egyes pillanata nyitva áll előtte, ha beszélgetésbe merülök tökéletes lelkekkel, számíthatok arra, visszakapom földi gondolataimat, és földi akaratom tükreit
Földön föld takar, szellem előtt minden nyitott
Ha szellemben vaklaki rád olvassa múltadat és gondolataidat, az igaz
Kis lépésekben tanulok, ezért a kezdetekben nem is szentekkel kell összehasonlítani magamat, majd kis lépésekben szentségre jutok, adott hozzá az egész földi életem
Ha valaki előbb elhagyja a földi világot, mint az indokolt, az mindig jó okkal van, akkor is, ha föld nem érti szellemi okokat
A Földön járó halott is Istenben jár, igaz nem tudja, körbezárta magát, ezért nem is tapasztalhatja
Járhatok, mint a vak, úgy tehetek, mint aki süket, attól az igazság nem változik
Ha nem veszem tudomásul, hogy mi az alapom, attól az még igaz
Letagadhatom, de igazságai adottak
Alapvetően az tagad, akit legyőzött a teste, testi előnyt remél, ezért tagad
A hiú és önző, a hűtlen, és kapzsi, azok szeretik igen saját gondolataikat
Hűtlent elárulja a szeme, az önző és kapzsi mindenkin áttörtet, hiú földbe öltözik
Istent csak az alázatos és az egyszerű találja meg
Szeretetből vagyok szeretetre, teremtett vagyok, és az útjaim előttem bölcsen vannak elrendezve
Kaptam egy utat, enyém a kereszteződéseinek döntései, hatnak rám és környezetemre a keresztútjaim
Olyan utat kaptam, amire azt mondtam, kérem, tagadhatom, de majd elém állítják igenem
Szeretetből lettem, azt valóban nem kérhettem, gyerekem is szeretetből van, és ő azt szereti
Mikor megismerem szeretet lényegét, örülök, hogy lettem
Szeretet a célom, szeretetlen bolyong céltalan
Magamtól jöttem ebbe a földi világba győzni
Akkor jöhetek Földre, mikor felnőttem nehézségeire, mikor akaratom ereje adott a győzelemre"

zümi nézess meg engem!

kíváncsi vagyok igazol e vagy sem... :)

köszi. :)

Nyanyáról látótól:
"Hogy a világ látszatra győz, az az ő veszte, mit foglalkozol halott győzelmével, kitelik az ideje, jól van az"
Ez pedig Fülöp:
"Másik útja annyira ne fájjon, hogy az életed elvesszen"
A többi pedig egyéb, de igen hasznos elgondolkodtató...

"Azért jöttem, hogy azt magamban érjem el, ami szent
Mikor tetteimben a szívemre hallgatok, akkor járok a helyes úton
Szívemet figyelem, és mellé teszem a Szót, és értelemben teszem, amit ad a szívem
Az nekem nem ad nekem semmit, ha a másik lesz tetteiben tiszta, és akaratában szent
Nem könnyű az a hely, ahol vagyok
Erős ágak nyúlnak felém, de megütni nem képesek, magukat verik
Ó, mikor test halálát megértem, már egész egyenes úton járok
Mikor már test halálában ott az igazságon álló gondolat, az majd kivezet helyes értelemre
Igen, a halott törődik halottakkal, élő életet ad
Hogy a világ látszatra győz, az az ő veszte, mit foglalkozol halott győzelmével, kitelik az ideje, jól van az
Míg testem él, addig lelkem is tehet, soha nem késő feltámadni
Halott éhes az igazságra, mikor rádöbben, ha akarja, megtalálja
Minden Szó lényege egy
Kicsiben veszem észre, hogy van igazság, hogy folyamatban vagyok én is valahol
Előbb utóbb ravasz helyzetbe visz a test, ha nem figyelek
Lehetőségem van dönteni, senkit sem hagy a test kérdés nélkül, vissza akar dobni oda, ami értéktelen
Testben látja szellemi lelkemet, olyannak ami
Testben takarom magam, de szellemi előtt nyitott könyv vagyok
Ami mögöttem van, azt szellemben bárki fejemre olvassa
Test irányítani akar, lélek élni
Beleolvadok szeretetbe, és égek
Ó, ha gyermekem figyelmét sikerül felkeltenem, ő is eljut saját útjain ismeretbe
Ki korábban ért, magasabbra is jut, többet ért, mert többet figyelt
Az utolsó pillanatomban egy igen, az már élet, de mégis az élet első lépcsőfoka
Ha odajutok, hogy úgy élsz bennem, hogy élő és beszédes a kapcsolatunk, akkor már feljutottam értelem hegyére
Nekem is van mit el kéne hagynom, ő is kap testhez álló feladatot, és te is alakulsz
Mindenki jó okkal van saját helyzeteiben
Egyik helyzet sem nehéz ketten, és a legkönnyebb sem járható igazságban végig egyedül
Az, hogy most mondod, vagy ezer évekkel korábban, az nekem mindegy
Annak nincs jelentősége, hogy mondod, vagy olvasom
Halottnak jel kell, aki figyeli a szívét, annak a Lélek beszédes
Halott azt mondja, lépj elém, és hiszek, pedig az ígéret az, tedd az igazat, és hinni fogsz
Van egy folyamat, ami bennem zajlik, aminek eredménye lesz az élő hitem, és ebben az élő hitben nő fel a szabadságom
Célom a szabadság, ha még nem értetted meg volna, mikor azt kéred, lépj elém, akkor azt kéred, vedd el a szabad akaratom, és ebben elvesztem a szabadságom
Igen, mikor szívemre hallgatva cselekszem a nehéznek látszó igazat, akkor emelkedik lelkem a helyére
Látszat ellen megyek test látszataiban
És mért járj egyedül ezen az úton, mikor ketten sokkal könnyebb
Egyedül nem lehetsz győztes, igazságban és helyzetekben majd belátod
A halott is benne van mindenben, de szabadsága, hogy ha akarja, hogy ne tudja
Nem akar tudomást venni igazságról, tiszteletben is fogja tartani az akaratát
Tiszta akarat és tiszta szándék, kapunyitó
Kinyílik mindenben jelenléte
Értem van minden, ahol vagyok, és értem vagyok itt
Kevesen értünk meg arra, hogy itt legyünk, mért nem értem meg hol vagyok?
Mondhatom ez a legnehezebb hely számomra addig, amíg kapumat zárva tartom
Ami adok, az figyelem, hogy mindenben érthess
Szó csak egy egy pont a mindenben
Jöttél, és mész, többet értesz, ha akarod igazság alapjait
Másik útja annyira ne fájjon, hogy az életed elvesszen, hát méltó vagy a szeretetre, s ha így van, nyugodtan legyél boldog, másik a hosszabb utat választotta, az az ő döntése, tartsd azt tiszteletben
Ha szeretek, előbb találom meg az utat, ha értek, akkor először meg kell találnom a szeretetet
Igaz tetteimben növekszik a szeretetem
Nem az enyém, úgy kapom, adtam egy igaz döntést, és ebben növekszem"

Skynak kérdésére látótól, szeretettel:
magam ellen tett erőszakom erőszakot szül-e?

"Azt mondod; erőszakos vagyok, hiszen arra buzdítalak, hogy erőszakkal győzd le magadat
Pedig alázatos vagyok, szelíd és kérlelő
Hiszen jöjjön hozzám, aki megfáradt, s élő forrást fakasztok a szívében
Buzgóságot adok, s nyíló szeretetet
Világosságot adok a megtévedteknek, életet az elveszetteknek
Kicsit kérek és sokat adok, ebben az életben ezt még nem tudod átlátni
Hatalmas jóvátétel kell az elszakadtaknak, s abból én adom a többet
Jó okkal vagy kitéve föld vonzásának, ne higgy a kényelemnek
Harcolni jöttél, győzelemre születtél
Ki ketten jár, feljut az értelem hegyére, szíve adja a lába erejét
Magányos csak azt tudja, amit a test akar, de test a te szolgád
Mindenben érthetsz, ha figyelsz, és semmit sem érthetsz, ha magad akarsz
Száz egészséges ember, és egy beteg, lélekben az orvoshoz a száz elvezeti egyet, támogatják, és félúton találkoznak
S egy egészséges megteheti ugyanezt száz beteggel
Lélek útjai mások, mert test szerint elhívhatom az orvost, lélekben pedig hozzá elmegyek
Egészséges az orvossal jár, betegnek először meg kell az orvosát keresnie
Test takarja lelket, test nem is tudja, ha lélek halálosan beteg
Élő azt mondja, az az egészséges, akinek a lelke tűzben ég, és így van ez
Vércseppeket követsz, és virágcsokrot szedsz, ez az igazság
Ő virágcsokrot szedne, de elfordul vér látványától, pedig az mutatja meg az életet
Amíg először nem támadok fel, addig nem is járhatok ketten
Aki nem követ, az hogyan akarja megfogni a kezemet?
Ha megfogod a másik kezét, abban megtalálod az enyémet
Ha azzal nem teszel rosszat, aki neked rosszat tesz, eljövök, és megvigasztallak
Nem könnyű azt nem tenni, amit tesznek veled
Merülj el imában, s kitartasz
Mondj el nekem mindent, majd meglátod, mit teszek
Én megértelek, te is próbálj megérteni
Kicsi lépésekben születik meg az életed
A Szó mindig erővel tölt el, ha abban jársz
Amikor megálltad a helyzetet, akkor döbbensz rá, támogattalak
Én tudom a legjobban, mire van szükséged, s annál többet adok
Ha eljössz hozzám, úgy jövök el hozzád, hogy megértesz
Aki neked rosszat akart, a fölött gyújtasz élő tüzet, mikor ellene nem teszel
Ébredezni kezd benne az élet, ha megteszed
Ne bánd, amit rabolt, majd égetni fogja a kezeit, majd önként jön, és majd önként ad"

"Ha olyannal találkozom, aki tiszta, öröm az
S örömét találja bennem, s ebben az örömben egyek vagyunk
A hallgatásunk is beszédes, s amit mondunk egymásnak, az jólesik, s emelő
Felvette keresztjét, és követ, meghalt magának, s feltámadt szeretetre
A földi élet nem könnyű, aki jött, az hosszan felkészült, hogy megállja
Kétféleképpen nem sérülhet látható jelenlétedben a célom, az egyik a mély kiharcolt hitemben, a másik a legteljesebb sötétségemben
S ugyanígy az imádság lehívhatja Szavadat, s sötétségem igazságosságodat, s figyelmeztetéseidet
Egymást támogatjuk reményben, én bennem lobog a tűz, azt nyújtom
A Szó mindig egy, s amit mond, az mindig a szükség
Csak annyi a különbség köztünk, hogy én élem, s tudom, ha ő nem éli, attól ő még kedves
Úgy nem adhatom oda azt, ami bennem lobog, hogy odaadom a kezedbe, mert az elvenné célodat, de azt odaadhatom, amiben eljön és marad
Ha két fiatal szív találkozik, és az egyik nem figyeli másikat, hát a másik elhagyja, mert nem méltó a kezére
A házasság azzal kezdődik, hogy eldobom azt, amit én akarok, és az lesz, amit akarunk
Sok lemondással kezdődik az ismeret
Az egyik azt mondja, hogy egyszerű, s a másik megteszi a lemondást egyszerűségben
Ő mondja, és nem teszi, nem is találja meg a szájával
Mindenki előtt ott a lehetőség, hát ha így van, nem is lehet abban olyan bonyolult
Aki arra készül, hogy kap egy nagy feladatot, az nagyot téved, mert azé lesz a nagy feladat, aki győztes a kicsiben
Ma is adtam egy mosolyt, és meghallgattam azt, amit nehéz volt, hallgattam és beszéltem, és mindezt úgy, kerestem a Szó alapjait, hát meg is találtam a kicsiben azt, amit a Szó ma oda akart adni
Ítéltem volna, s ráharaptam nyelvemre, igazam lett volna úgy érzem, de fájó nyelvem helyemre rakott
Megfogtam egy kezet, amelyet nem ismertem, s aztán mentem utamon tovább
Mélyen gyökereztem a csendbe, zajban ott látom a szenvedő lelkeket, várják, hogy adjak a csendemből
Látszatra kicsi a különbség utjaink között, mégis a lényeg választ el
Én is elesek, s az mégse a halálom
Ő látszatra nem bukdácsol, mégis halott
Ha gondolatodban avval beszélgetsz, aki figyeli minden hajszáladat, az nem butaság
Nézd azt, aki csak a trágár szavakat ismeri, nem ismeri el a szentséget, ha megszólítja, eljön hozzá
Nézd a minden külsőségében szentet, nem egykönnyen fogja megtalálni azt, amit mutat
Bármit teszek, Vele teszem, ha ellankad a figyelmem, megszólít, mért jársz egyedül
Magasságban szeret, mégis elviseli mélységeimet
Ádám és Éva elszégyellték magukat előtte, én a méltatlan perceimben is Vele vagyok
A pillanatot adom, nem kér többet, s enyém a ma öröme
Van egy üteme a napnak, még sincs két egyforma pillanat
Test tudni akarja a következő napot, én figyelek
Magadon áll, keresed e csend útjait
Csend abban áll, kutatom szellemi utakon azt, aki azt várja, hogy megtaláljam
Randevúnk van, csak még nem értettem meg, hol találom meg
Én itt találtam meg, ahol vagyok
Ha hozzám jönnél, visszaküldenélek, azt mondom, mért jöttél el mellőle"

"A Föld ura a Sátán, célja, hogy megakadályozza lelki törekvéseket
Mégis a kezében nincs föld anyaga, sem kényszer
Szabadon jöttem, szabadon haladok, s ami föld, azt nekem kell magamnak legyőzni
Istenbe lépek, könnyebbségbe lépek, mégis a földet akkor is nekem magamnak kell legyőzni
Jézus, mint ember győzte le a földet, s ebben legyőzte a világot, hogy élete legyen
Vak haladjon vakságában, ha azt akarja
Sokan felfigyelnek arra, mint járt Jézus, kevesebben próbálják megérteni
Még sokan figyelik, ahogyan most halad Jézus, mégis kevesen vannak, akik követik
Aki követi Jézust, s abban Vele halad, az erejében halad
Mikor legyőzöm földet, akkor arra az időre Jézus elenged, hogy győzhessek
Imádságban erősödöm, hogy azokban a próba időkben megálljak, hogy addig erőm felnőjön a győzelemre
Ő figyel, én követem, mikor Szót megértve tesz, ő is elkezdi követni
Könnyű átvonulni a Földön úgy, hogy nem követem, lemondtam abban a rövidebb és könnyebb útról
Hagyom, hogy hasson rám a föld, és betemessen
Vak gondolja, hogy szabad, pedig a föld fogja, nem törekszik lelki épülésre
Mért nem érted meg a magányosan haladó lelki törekvőket?
Szent felismeri szentet, és te üldözöd?
Az lesz a szent, aki értelemre törekszik, legyőzve testet lépésről lépésre halad
Én Istenbe temetkezem, ő földbe
Én feltámadok Istenben, föld nem támaszt fel senkit
Azért jöttem, hogy egykori elszakadásokat jóvá tegyem, nincs arányban a kettő, a kevésben győzhetek
Sátán a legnagyobb teremtett, ha én vagyok a leggyöngébb, és a legtehetetlenebb, Istenben nevével mégis az enyém a győzelem
A Sátán arra sarkall, hogy ítéljek, azt akarja, hogy megítéljem, Isten a Bíró, kezébe helyezem
Földön enyém a hit, és ebben enyém a lehetőségek legnagyobbika
Teszek, és ebben alapot kap a hitem, ő értelmében hisz, én azért hiszek, mert bennem ég a Szeretet Tüze
Sátán fegyvere a félelem, enyém a szeretet
Nem magamtól van, hanem attól, aki adhatja
Kis helyzet, vagy nagy helyzet - ne gondold, hogy különbözik a kettő
Kis bűn, nagy bűn, bűn az bűn
Mélységben járok, csapkod rendesen
Magasságba készülök, ott az otthonom
Félelemtől kergetett azt gondolja, oda kell adnia valami értékeset, hát ez nem ilyen
Azt mondja, majd holnap tesz, közben kitelik az ideje
Kicsiben is jobb, amit ma megteszek, amit nem hagyok a holnapra
Lelki törekvés avval kezdődik, hogy akarom
Ma is kapok egy kérdést, válaszom következményeiben majd értek
Én ilyen vagyok, és ő olyan, velem is máshogy beszél, veled is úgy, hogy értsed
Ezerszer megszólított már téged, ha felfigyelsz, meg is érted
Ami erősít, az a Szó
Kétszer ugyanúgy nem érint meg, ez is jó okkal változatos
Ha tetteidben beengeded magadhoz a szeretetet, akkor legyél bizonyos, hogy meglátogat, s addig marad, amíg éled világosságot, amíg kitart az akaratod
Először könnyen jön, ha kiléptem fényből, tovább tart, míg meglelem
Ha nem ég bennem a tűz, nem is vagyok hű szolga
Ha tüzet akarok, akkor tüzet rakok, tűz tüzet szeret, víz vizet
Ha át akarok kelni tengeren, hajóra szállok
A Szó mindig azt adja, ami a szükségem, mert szellemem lesz a tolmácsa"

"Körbetánczol minden oldalról a szó, egy pontra mutat, amit ha akarsz, megtehetsz
Aki megtette, elérte az egyet
Értelem és a szív, a kettő együtt szeret, szerelemben a kettő is egy
Mit szeretnél, hogy ne vágjon és szúrjon a szó?
Megtennéd, hogy úgy menjél előre, hogy közben bolondnak tartsanak?
Szerelemben járok, s legkedvesebb vagyok az asszonyok között, azt a virágot nyújtom, amit pillanatról pillanatra kapok
Ott kendőzöm legkevésbé a szavakat, akit legjobban szeretek
Vihar dühöng, és csapkodnak a villámok, dörög a menny
Kiléptem igazságból, nem tűröm a szavait, villáma talál, mert igaz a szava
Nyugtalanságom nem véletlen
Féljen az, akinek oka van félelemre, ha akar, tegye, hogy ne legyen
Villám oda húzódik, ahol húzza a test
Jó okkal vannak a viharok, örüljön az a nemzet, ahol gyakran végigsöpör
Téged súlyt, szerinted van annak oka?
Okkal jött hozzád, mikor téged ért
Mondanám a tüzet, azért mondom özönét, mert elfordultál kérő kezétől
Szelídséget nyújtom, mért akarod az igazság keserű orvosságait
Fogom a szót, és lenyelem, keserű lesz bensőm mindene, s mikor enyém lett, amit adni akart, édes lesz a szám tőle, édesebb a méznél
Mézet nyújtok, s a keserű orvosságot veszed el, te választottál, ne feledd
Ha értesz, magad jössz, hívni fogsz, és eljövök
Engem átölel a szerelem
Értelmet adok, és abban szívedben beszélhetsz
Kicsiket lépek, hogy léphesd a nagyot
Hát valóban bolond vagyok, amikor a másikat nézem, ahogyan tesz, és én közben magam eltolom, amit tehetek
Látod, ő az orvosságot már édességben kapja
Előre mentem, s azt mondom, haladj el mellettem
Én megyek, visszatérek mélységekbe, ne bánd fent a hegyen
Oda megyek, akik nem keresik
Vihar után felfrissül a levegő
Ha rám néztél, s vetted amit adott, menj oda, ahova a szó vezet
Ha belépek egy házba, először a lépcsőre lépek
Udvarolok egy lánynak, beszélek apjával, anyjával, mégis lány keze van a kezemben
Lényegben adja magát, és a lényegben odaadom magam neki
Máshol még hallatszik a vihar dühöngése
Ha másnak boldogtalan a házassága, azért én a párommal boldog vagyok
Legnagyobb segítség nekik, ha látják, egymásban boldog vagyok"

"Én teszem élővé a Szót, az akaratom tiszta tetteiben
És kinyílik az elrejtett, mert aki halott, az éljen sötétben, és az élő értsen
Halott akarata test, kívánsága halál, ó, az a jó, ha nem ért, az a legjobb neki
Ha azt gondolod, ez kívánság, mélyen benned van a halál
Megyek Szóhoz, és a több ezer éves gondolat azt adja, ami éppen ma élet, gondolkodásra ösztönöz, s ebben veszem a következő Szót
Hogy Te mondtad, vagy mondták a szentek, az teljesen mindegy, hiszen a szentekben a lényeg Te vagy
A Szó arra biztat, hogy vedd fel azt a kapcsolatot, ami a szentekben élő, és abban minden kinyílik
Helyzeted körülményeiben a halott is ad, még akkor is, ha a Szóra nem méltó
S ha itt is azt olvasod; „maradj kicsiny, hogy egyedül az én tekintélyem érvényesüljön” – hát az messze nem véletlen
S valóban, az Úr kívánságai rendíthetetlenek, és határozottabbak, mint valaha
Ha elmegyek oda, ahol élek, akkor már nem kérdés, mi a helyes
A szentek abban szentek, hogy figyelmükben minden környezetük, minden gondolatuk beszédes volt hozzájuk, és adott valamit
Aki él, annak minden az előnye, aki halott, annak az legyen előnye, aminek a mozgatórugója a test?
Ha bennem él az Isten, akkor az bennem élő tűz, ami nem más, mint az izzó szeretet
A szeretet lesz a tükör, ami minden egyes gondolatomat formálja, és abban engem alakít
Több szeretet a kívánságom, akkor is, ha még nem bírom el a tüzét, mert annyira tudom elviselni hevét, amennyi bennem a világosság
Halottnak kis cseppje is égő máglya, lázban áll tőle a teste, hiszen a teste még beteg
Világosságomtól függ szenvedek e a szeretettől, vagy élem
Halottnak még szenvedés a szeretet, igen fájdalmas szülése az a léleknek
Szeretetben menekül a sötétség, pedig nem akar, lekötné magát lánccal, de a lánc sem lesz más, mint izzó érc
Égetni fog és fegyvert ránt, de a Szó élő, és kétélű fegyver, azon nem fog ki a sötétség
Szótól Szóig, értelmében megyek, s enyém lesz a világosság, amiben szeret a szeretet, kitölt és állva tart
Nincs véletlen, ha véletlennel találkozol, akkor gondolkozz el, mert oka van és célt kerget
A szeretet akarja, hogy egyem, a szeretet akarja, hogy igyam, a Szót eszem, és cselekedetben iszom, és ha ez a kettő a társam, akkor jön el hozzám az élő szeretet, amiben egy lettem az életben, rész lettem az egészben, oda jutottam, ami egykor célként előttem lebegett, akkor amikor még a bizonyosság volt az alapja a hitemnek
Hitbe erőszakkal lépek, és szeretet tüzében enyém lesz a bizonyosság, nincs szükségem még többre, hogy higgyek
Kiéhezek igazságra, és a Szó megadja igazság alapjait
A Szó ébreszt fel, és a Szó nevel
Gondolatomban beszélek Istennel, mert élek
Mindent elmondhatok, minél többet mondok el, annál jobban ölel
Én így élek, más útja más, de a kérdések és a válaszok, ugyanazok"

A SzűzAnya nekem is megjelent, de nem úgy, ahogyan azoknak a gyermemkeknek, hiszen nekik az egész emberiség üdvéért jelentette meg magát.
Mivel eggyé vált szíve Jézussal, ezért egyként ég a Szeretetben és egyként fáj az emberiség elfordulása.
Aki belép ebbe a szeretetbe, maga is részese lesz az Ő egyesült Szívük szeretet tanúságának.

Nekem az egység tanítását hozták el - a SzűzAnya és a gyermekJézus egységbe forrt szívének tanítását.

Ha sugallatban érzi az ember az egység lényegét, akkor megérinti és az üzenet beleírja magát a szívbe.

A SzűzAnya ezért az egységért dolgozik, a tüskés szíveket lággyá teszi, fészket készít a Szeretetnek, hogy a gyenge szív fogadni tudja Isten erős Tűzben jövő szeretetét.

Sok olyan kegyhely van, ahol megjelent a "szép hölgy" és általában gyerekeknek kinyilvánította többek között azt, hogy közvetít a bűnbánó ember és Jézus között.
Mit gondolsz Méhecske a Mária jelenésekről?

Koszonom Mehecske.

Ez az Irgalom.
És a földi lét.

A kiskacsás példázatot szoktam erre hozni, azt a kisfiút, aki úgy szereti a kiskacsát - mérték ismerete nélkül- , hogy halálra szorongatja.
Ha Isten egyszeriben ránkbocsátaná az összes szeretetét, akkor attól a szeretet-erőmennyiségtől a gyenge emberi test elégne, ezért irgalmasságból engedi a jótékony sötétet, ha éppen az kell a léleknek, hogy érlelődjön, ha éppen pihenő és nyugalomra van szükség.

Isten szeretete segít testben tartani, hogy a földi kegyelmi lehetőségek között fejlődjünk, mert itt rugalmasan megélhetjük a szabad akaratunk megnyilvánulását és tanítását és adja a megtérés, a felismerés, a visszatérés lehetőségét.

Szeretetének egyszerre ránkzúdítása hihetetlen ítélet lenne, de ő nem a folyton ítélő, hanem a szabad akaratunkban szerető -irgalmas- Isten.

Mehecske.
Egyszer olyan dolgokon toprengtem,hogy eggyaltalan,mi az ami felesleges?
Igazan nem talatam a vegen feles-leget.
Erre azt a gondolatot kaptam,amit szavak-ban igy mondhatom el.
EN ARNYKENT IS ELED-ALLOK,NEHOGY GYERMEKSEGEDET KIEGESSEM.
Ezt te hogyan ertened.

"Akkor szeretem legjobban a gyermekemet, mikor szigorú vagyok vele szemben
Isten akkor szeret engem legjobban, mikor szigorú velem
Bukott angyalokat a szeretet engedte sötétségbe
Vak mondja, lépj elő rejtekedből
Mikor elérem a teljes szabadságot, akkor érem el a legtöbbet
A szabadságot hitben érhetem el, más út oda nem vezet
Odaadod Szavad, aki akar hisz, és ezért aszerint cselekszik, az lehet szabad
Gyermek számára legjobb a vidám kedélyvilág, nekem legjobb, mikor ütközöm, és ezért felveszem a gondolatot
Vidám gyermekévek megerősítenek életre
Magam is vidám vagyok, minden összeomlik, akkor is a bizalmam az élő hitben élhet
Hogy jöttem, ezért megyek értelemért, hogy megyek, ezért cselekszem
Azt még nem teszem, amit nem adok szívesen
Folyamatosan próbálom megérteni mindenben a helyes mértéket
Minden a szabadságomban áll, majd letelik az időm, és megtudom az értékeket
Az egy hosszú idő, amíg kilépek a sötétségből, a többi már összefüggő egy
Isten szeretete nagy kísértésem, amíg Ő tart, és én még nem vagyok tevékeny
Ha akarom, azt hiszem, én vagyok a méltó, bálám szamara bölcs doktor hozzám képest
Isten szeretete megadja élő hitemet, és erőt ad, hogy cselekedjek
Aki oktat, az tudjon többet, ismerje jobban csend útjait
Sokat adok, s mértéktelenül kapok, amit kapok, azt csak később értem meg
Te nem láthatod, mit adok, hiszen azok a gondolataim, amit látsz, az kicsi ehhez képest
Őt felemelte a Szeretet, egész nap térdel, nem érti, én mért vagyok olyan közvetlen viszonyban Veled
Ő vakon megy a hitében, teszi a külsőségek csábításait
Csodálkozik majd, mikor meghallja, én sose ismertelek
Akiben még nem lobog Isten szeretete, az még inas, azt tanulja, hogyan szeressen
Neki elég egy pillanat, hogy felemelkedjen szeretetbe, ő a másik mért nem éri el?
Másoknak hazudhatsz, magadnak nem, és Istennek egyáltalán nem
Istenben járni jó, édesebb minden egyébnél
Engem eltakar, hogy megértsd az egyszerű szavakat
Mikor téged eltakar, akkor mehetsz előre, majd visszalép, és nem érted mért volt addig ilyen nehéz
Hitben járj, és szeretetben járhatsz, majd megérted, mikor tegez
Előnyöm lesznek a földi éveim
Sokat vállal, aki igent mond, és beöltözik testbe
Szabadságban döntött, és mondta ki az igenét
A Föld egy sötét hely, magam teszem Édenné
Attól kerekedik ki, mikor sok élő kéz összeér
Ha beszélek, gondolatot adok, a gondolat figyelemben lesz döntéssé
Sötétség és világosság egymás mellett, én vagyok, aki az egyiket elfogadom
Sötétség nem szereti, mikor nevén nevezik
Isten országában, az igazság az nem szép szavak
Az igazság örömmel tölt el, összefüggéseket és célt ad
Ahogyan nő a lelkem, úgy értek egyre többet, újszülöttnek nehéz még az összefüggő egy gondolat
Szeretetből indul, majd tapasztal, és növekszik
A fájdalom jó társam, ha figyelek
Sok beszéd eltakarja gondolataim, elvesz, én kaptam volna, de beszédem elűzte
Megálltam és nem értem, mért nem élő a hitem
Szívem majd beszédre sarkall, amikor eljön az ideje"

Azt hiszem, jó része Sky-nak szeretettel látótól:

"Ádámtól Ábrahámig, Mózesben és a későbbi nemzedékek prófétáiban Isten folyamatosan odavezette az ismeretet az emberiséghez
Mózes hatodik és hetedig könyve adta meg azt a tudást, hogy jöttem és megyek, hogy céllal és szabad akaratomban járom a földi éveim, összekötötte a folyamatokat, hogy megértsek, és döntsek
Az első piramisok a bölcsességet hirdették, egy az Isten, ne szakíts szét
Jézus odaadta a Szót, megadta a Hagyományokat, és elküldte a Lelkét, három tanításokban egy és teljes az Isten ismeret
Szenteket támasztott kicsinységre, hogy megtaláljuk az utat
Ádám, az első ember találta meg a csendbe vezető küzdelmet, és abban a bent ismeretét
Az emberiség fejlődik lelkében, a fél tanítások megakadályozzák elindulni küzdelmébe az akaratot
Amekkora az ínség, avval mindig arányos a segítség, balga kiabálja az ellenkezőjét, nem akar, nem is kap, magát mutatja nagynak
Az erőszak sötétséget szül
Aki kényelmet hirdet földi életre, az gyilkol, és ez nem változik, ne keresd a kényelmet
Aki küzd, az megkapja hozzá a szükséges erőt, és minden szükségét
Engem így formál, téged úgy, ő egészen máshogy tanul
Van egy szűk sáv a tanulásban, ami egyes egyedül az enyém
Ne számíts arra, hogy majd később javítod az osztályzataidat, aki vizsgázni megy, az előtte készüljön fel
Aki figyel, és akar, az mindenben ért, minden az előnye, aki királyi jogart fog, és avval mutogat, az semmiben nem tanul, nem is léphet felsőbb osztályba
Hogy beléptem értelem ismeretbe, az még csak egy út, hogy megtanuljak helyesen szeretni
Aki tud, és ért, de nem cselekszi a tanultakat, az előtt még hosszú tanulás van, ha nem itt a Földön, az már az ő kára
Aki önként nem tesz, azzal nem is történhet semmi igazságtalan
Nagy felelősség másokat megzavarni
Könnyűvé és változatossá válik az életem, ha Isten szeretetébe lépek, és ott maradok
Aki figyel, és megküzd gondolatért, aki felismer és abban akarattal aszerint cselekszik, az megkapja Isten eltöltő szeretetét, és ez ígéret, nem mai, hanem örök
Egyiptom istenei, a görög istenek, az egy Isten tulajdonságait szemléltető gondolatok, az emberi önös akarat formált belőlük bálványokat
Aki más istent szolgál, az azt kapja, amit attól kap, aki nem létezik
Magát akarja naggyá tenni az, aki istent formál
Isten végtelen, az ember véges, reménytelen, hogy a véges próbálkozzon a végtelennel
Jó esély van arra, hogy a Sátán is megértsen, és megkeresse a kicsinységet, előnyére válik, ha megtalálja
Aki magát a többiek előtt szereti cselekedeteiben, az nem jut el ismeret ígéretébe
Helyes szeretetben Istent átölelve szeretem, mindenkit szeretek Benne, és magamat is Benne szeretem
Erős a test test akarata, de éppen abban szolgál engem legjobban
Test Isten szeretetében kapja a legtöbb örömöt, kívülről ne is próbáld megérteni, egész életedben próbálkozhatsz, akkor sem jutsz előbbre
Egyetlen pillanat elegendő Istent megérteni, ez az a pillanat, amikor a szeretetébe emel
Én szabad vagyok, és Ő is szabad, de megadta, hogy mikor és melyik úton érkezik hozzám
Aki figyel, és ért, az még abban nem kapja meg, csak az, aki maga testét legyőzve cselekszik
Vak hit nem sokat ad, Isten szeretete vezet az élő hitbe
Isten szeretetében már élek, addig nem lehet enyém az örök élet, amíg nem ismerem meg közvetlenül a szeretetét, Isten szeretete tesz a halálból az életbe
Aki a Földön megtanul helyesen szeretni, az a rövid és egyenes úton tanul, felkészült, és le is fog vizsgázni"

hmm köszi Méhecske !

Elég hozzá a szíved.

Fortis, arra nem is gondoltam, hogy mekkora szimbólum az, hogy édesapád ARCáról álmodtál (most, hogy olvasom látót, jutott eszembe), ahogyan ismered apukád arcát, hidd el, úgy ismered Istened arcát, hiszen világ még nem látott, de te már Benne voltál.

Fortisnak szeretettel.

"Ha akarok, akkor meghalok magamnak, odaadom magamat, és ebben mellém lépsz
Igen szolgálok, és ebben a szolgálatomra állsz
Ő elvesz, és én kapok, ő iparkodik, én álmomban is gyarapodok
Odaadok, és többem lesz, szeretetet adok, és a szeretetem minden határon túl növekszik, igen, megbotránkoznál azon, ha szívemből átölelnélek, pedig neked is jólesik, ha a gyökeréhez érsz
Kezdem a kicsiben, kezdem környezetemmel, majd ők is ezt teszik környezetükkel
A sötétség úgy terjed évről évre, mint ahogy a port összehordja szél, a világosság úgy terjed, mint ahogy megtelik a folyó, és amint megtelik elsöpri gátjait
Ő azt hiszi, parancsol, azt gondolja úr és király, de nincs magától semmije, a szabadsága adta a kezébe a lehetőséget, de elbukott
Holnapot meglátja a holnap, ma arcodra nézek
Arcod képe itt van hitemben, igen, összenéz abban a szemünk
Erőszakos vagyok avval, ami elűzné arcvonásaidat
Ó szerető szeretővel átöleli egymást, igen jó az, igen jó
Ő is könnyezne, én egy kicsit könnyezek, aki látja, annak is kifakad egy szívéből induló könnycsepp, ennél tudsz nagyobb ajándékot adni?
Óvatosan adok, hogy meg ne sértselek
Ó, Te távolra nézel, én oda figyelek, ahova mutatsz
Kezem kezedben hagyom
Ha tudod mit akar, mért nem engeded, hogy tehessen?
Kicsiket lépek előre, s szívem érzi, ahogyan a szíved dobog"

Látó viszont arról beszél, hogy milyen a bent öröme, amikor IGENt mondunk Istenre, amikor nem leszünk Péterek.

:)
Szóltam Fülöpnek örömömről, a bentnek öröméről, ami szóval le nem írható.
Ezért írja, hogy bentnek örömét hogyen vegyük magunkhoz.

...és személyes: tegnap voltak vendégeink és lányom szépségét bentről fakadónak mondták - csodálkoztak szépségén.
A napokban éledt fell benne újra a bentnek sugárzása, hosszasan távol volt attól, akit én is annyira szeretek benne.
És ez számára is bizonyság lesz, hogy ezt megőrízze.

"Betértem Isten örömébe, ki zavarhat meg ott engem
Világ sötétsége a saját akarata
Ellene megyek sötétségnek, akikért megyek, azok kegyelmet kapnak
Azzal nem történik igazságtalanság, aki tudatosan cselekszik, cselekedeteinek következményeinek ismeretében
Aki akarja, felöleli kegyelmet, és könnyűszerrel megy életbe
Sok a meghívott, jó mértékkel vannak a másokat emelők
A Föld az akarat iskolája, ebben senkinél sincsen kivétel
Az nem szolgálhat helyesen, aki nem örül Isten örömében
Akit lehúz a por sötétsége, az még nem győzte le a világot
Elvenné kedvemet, de velem örül Jézus, együtt tánczolunk örömében
Jó mértéke van ünneplésnek, gyászt legyőzi világosság
Halott temeti halottat sötétség szerint
Mikor ideje van ünneplésnek, jó az a helyes mértékében
Jézussal ünneplek
Tudom mért megyek előre, mikor lövészárokban állok, halottak a saját megmentőik, az ő szív igenük engedik világosságnak, hogy tegyen
Szabad vagyok, akit látok, ő is szabad
A világosságom világosságot ad, világosságban a tetteim életet
Ő elmegy a hosszabb út felé, maga akarta, maga az ok
A mosolyom bentről fakad, a lány is akkor különösen szép, mikor belülről nyílik
Élet mentésem, nem az, hogy csak kérek valamit, hanem kérek, és kitartok kérésemben
Folyamatokat értek meg, az élet mentés nem jár magában, egyik megszabadul sötétségtől, s sokan meggyógyulnak
Örülök emberben, Isten szerelem az, Istenben szeretek helyesen
Addig a másikban nem örülhetek önzetlenül, míg nem tanulom meg, mi a teljes
Istent megismerve leszek teljes, lángoló szerelmem, igaz tanúság
Én is járok valahol az utamon
A sötétség vak, süketségét csak a halott nem érti
Látok, hallok és megérték, ha bennem lobog a világosság
Lélek világosságát jól tudja lélek szeme, letakart lélek nem tudhatja, mi van előtte
Örömöm is a tanúm, halottnak még a háta is beszédes
Neki a teste ünnepel, én lélekben élek, ha kimondanám örömöm, elcsodálkoznál
Az, hogy éppen minden erőmmel küzdök, attól még örömben állok
Könnyet azért ejtsek, amiért szándékosan helytelent elkövetek
Örömödben örömöm teljes, ő ha megért, sirassa magát
Szó utat ad, válaszom a keresztút
Az egyik választás eredményeként jövök örömödbe
A másik testében örül, ó az két fajta öröm
Élek, és örülök élőkben, ő magányosan tapogatózik
Azért ne lépjek, mert félek, értelemben jön el a világosság"

Elnézést, ez rólam szól:)

Ma hajnalban másmilyen "lettem" vele - lelkemben, feléfordultam, de mégis el...
Nem szégyenlősen, bátortalanul.

Isten pedig az ERŐben megélt szeretet:)

"Hozzád lépek, és haragos szavakkal mondom; nézd, én hívtalak, és Te nem jöttél, szólítottalak, és nem válaszoltál, mond, Te mért nem jössz, akit meghívok, az eljön, akire rámosolygok, az visszamosolyog, Te mégis távol maradtál, szép vagyok, szép a beszédem, aki jön, szeret velem beszélgetni

Szabad vagyok, s téged szabadságra teremtettelek, bölcsen jössz, hangos szavakkal, de én tudom a legjobban, mi van a szívedben, szíved még nem hívott asztalodhoz, ha meg akarsz hívni, keltsd fel a szívedet, nézd, szépen felöltöztél, eltakartad testedet, de tested része az egésznek, adtam neked ruhát, és nem azt viseled, az én ruhám engedi, hogy meglássak csupasz karodat, az én ruhámban, aki rád tekint, az rajtad felejti a szemeit, mért gondolod, hogy károdra van, hogyha meglátják tested helyes arányait, az arcodat annyira láttatod, hogy senki se lobbanjon szerelemre, de vágyom a szerelmet, szabadságra vágysz, s közben nem gondolsz arra, én is szabad vagyok, szabadon döntöm el, hova megyek
Vedd le azt a ruhát, amit magad gondoltál, mutasd meg milyen mikor Tested gondolata a szíved, szeretettel jössz, nem foglak elutasítani, magam sietek hozzád, ha megteszed"

Jézus tűzzel és Szent Lélekkel keresztel.

Akkor ez a Tűz valami egészen más, mit a pokol és a purgatórium tüze.

De ha gondolsz a szerelem tüzére, akkor már tudod, miről beszélek.

A TŰZ az tűz, valójában mégis ugyanaz, de érzete attól függ, hogy az ember milyen állapotban van és az Isten egyszerre zúdítja-e ránk, vagy pedig teherbírásunk szerint.

A test gyenge, nem bírná el.

Isten Tüze hajnalonként keres fel engem, amikor tisztán hagyom gondolataim tűzhelyét, amikor nem jár az agyam mindenféle rossz dolgon - félelem, harag..., akkor a szív nyugalmában Isten Tüze hatol amíg a szív képes szembenézni, amíg bírja az anyagi test a Tüzet.

Halálunkkor a legnagyobb szeretet tűz fog bennünket elérni; ha addigra szembesülünk életünkkel, és tiszább szívvel megyünk Felé, akkor ez a Tűz nem örökégő purgatórium lesz, hanem erős, szeretetláng.

Mondom, de ezt nem mondani kell, hanem érezni.
Mikor már elég erős vagy az Ő tüzére, egyre közelebb kerülsz Őhozzá.

Ha Isten MOST ránkzúdítaná összes szeretetét, akkor elégnénk a sok bűnünkkel, de Ő irgalmas, így ítéletét az időben adja, a test erejéhez mérten. Istennek nem célja, hogy halálra szeressen, nem égetni akar, hanem érlelni.

Isten érlel, ebben a hajnali szeretettűzben érlel, mígnem egyre hatalmasabb szeretetében vagyok képes égni - (acéllá edz - nemesít).

A t ű z - pokol, purgatórium tüze,.... tűz általi keresztség,...a gyehennára vettetnek,ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el.....tisztító tűz...bűnökkel való szembesülés kínja, hol a tűz ,/kín/ által tisztul az Úton járó...

én így gondolok a tűzre és te ? kérlek válaszolj /ha akarsz :)/

:) Ugye, a döntésről beszéltünk tegnap:)
...és a befolyásolásról...
Benne van az is.

"Az új Ég és új Föld idejébe nem mehet be a halott
És a mindenkor azonos tanítás legyen egyenes, legyen egyszerűségben érthető
A Föld jól szolgálja a lelket a rengeteg döntésben, hitben nő fel a lélek abban, az akarata szerint
Cselekedete nyitja ki a kaput, ami beenged ismeretbe, és ott egy pillanat több, mint tengernyi tanítás
Ne kívánd, hogy az élet tunyaságban teljen, az vezet a halálba
Ne kívánd, hogy ne kelljen nehéz helyzetekben döntened
A Föld arra szolgál, hogy küzdelmekben győzd le a testet, és mindenkor arra fog szolgálni
Édenné teszem a Földet magamnak, ha felvállalom a döntést, és teszek, hitben tanulom meg, milyen a szeretet
A szeretet felvállal, küzd, és alkot, lemond és ad
Helytelen szeretetben szeret a halott, magát szereti, magáért tesz mindent, maga lesz az első, maga előtt
Istentől vagyok, egy vagyok a lényegében, ott szeret engem a béke, vagy megyek Hozzá, és kapok, vagy nem, és azt kapom, ami magam szerint magányomban vagyok
Istenbe eljutva azonnal megértem, itt vagyok az igazi otthonomban, itt szeretek
De nemcsak Benne szeretek, hanem Belőle megszeretek mindent, ami Belőle fakad
Megértem a célt és az összefüggéseket, folyamatokat találok, és örömömet lelem azokban
Senki sem jön a Földre testbe, aki nincs tisztába azzal, hogy mire vállalkozott
Annyi támpontot kapok értelmemnek, ami felismer, ha figyelek
Annyi mindennapi eseményt kapok, amiben aktívan tehetek, és amiben aktívan azt mondhatom, igen vagy nem
A tanítások segítenek eljutni addig, hogy tegyek
Nem könnyű, és senki nem mondta, hogy könnyű lesz
Ha megismerem Istent, akkor már élő lesz a hitem, nem azon állok, amit mások mondanak, hanem azon, amit tudok, és ismerek
Élő hitre még sok feladat vár, ha eltölt a Lélek, már élek
Elesések és felállások, sok tanulás
Erős test, erősebben kiabál, mint a lélek, test nem ad békét és nyugalmat
Akaratom nélkül nem megy, senki nem adja nekem kezembe azt, amiért nekem kell elmennem
Gyermekemet a halálra készítem, ha megvédem döntésektől, nehezebb mögöttük állni, ez is a döntésem
Öreg szülők sok segítségre szorulnak, Istenben nem szégyenülök meg elmaradó tetteimben
Az élet tele van helyzetekkel, adva minden, hogy eljussak ismeretbe"

A többi személyes dologról nem írok, mert csak elveszem a szó lényegét, ugyanis égi igazság mindenkihez lelke szerint érkezik, kár lenne a magyarázat.

"Egyszerre jövünk, és mindenki egyszerre mondja az igazát, pedig az igazság a lényegben egy"

:) jéé meghallotta, hogy tébláboltam Fülöp körül és "mindenki egyszerre mondja az igazát"

"pedig az igazság a lényegben egy" - és döntöttem az EGYnél.

"Az értelem ébreszti fel a szívemet, és a szívem teszi élővé bennem a Szót
Csendesen adom az értelmet, hogy szíved talaján bölcs lehess
Én magam szerint adok, s aki ad, magából ad valamit
Sötétség nem bírja világosságot, sokszor az ébredező világosság szolgálja legjobban világosságot
Ő már mindent ért, én kezdem az alapoktól
Ide-oda vergődöm, ahol jársz
Egyszerre jövünk, és mindenki egyszerre mondja az igazát, pedig az igazság a lényegben egy
Azt az igazságot fogadd el, amiben felébred a szíved, tudni fogod, hiszen tüzet fog, és lángra lobban
A száraz fát megfogom, meggyújtom és elég, az én szívem egyre jobban lángol
Kellettem ahhoz, hogy meggyulladjon, de a tüzet mégis kaptam
A Szó a gyújtós és cselekedetem a szikra
Az a cselekedetem lesz a szikra, amelyben magamnak meghalok, abban ébredek fel az életre
A Föld szándékosan van telve szabad lehetőséggel
Lustaság és restség mindin sötétség alapja
Aki sötétségben hajszol, azt gondolja nem rest, mégsem képes
Lassan járok, hol abban a cselekedet?
Ő magáért jár sötétben, világosság lelkei másokban élnek
Ne gondold, hogy az új Ég és új Föld a lényegben más
Aki megszületik, sötétségbe születik, hogy meg tudjon halni az életéért
Mész valahova, az odavezető út rögös és keskeny
Magad kijelentett igenedben jöttél
Addig nehéz, amíg nem ég bennem a tűz
Évek tanulása, amíg tanulom tüzet
Ha égek, gyermekem is könnyen nevet, majd ö is boldogan jár a tűzben
A lusta könnyen akar boldog lenni, az pedig nem megy
Ő fog többet, sokkal-sokkal többet dolgozni boldogságáért
A Föld egy versenypálya a számomra, vagy legyőzöm abban magamat, vagy nem
Azért jöttem, mert bíztam abban, hogy győzök
Tudtam, hogy sötétségben születek, mégis azt mondtam a halálra, hogy az életért kérem
Ne ítélj senkit, ő is éppen így jött
Azt igazságtalanság nem éri, aki tudva tesz és végez
Elmondja a Szó a lehetőségeket, ne gondold, hogy ez fenyegetés, a magad igene az alapod
Lassú a változás, ne számíts arra, hogy egy nap elegendő
A földi élet hossza jól kiszabott
Sötétség gyermeke fut az idő után, én ráérek"

Tanúsághoz három személy kell, ha csak ketten vannak, akkor egyik igazolja a másikat, de a három tanúsága tökéletes, a szeretet-egységben közöttünk élő Isten a legtökéletesebb tanú.

Mondhatnám, hogy két ember lehet tanúja a szeretetnek, én vagyok az ő tanúja, ő az enyém, de valójában Istennek tanúi vagyunk, aki közöttünk él.

Nem jól értetted, én vagyok tanúja látó ember szavainak a megélt szeretet által, mert mikor Isten közöttünk, akkor Tüze adja a Lélek bizonyságát.

Látó ember az én lelki foglalatosságaimról beszél, de úgy, hogy FÉNYbe teszi őket. Én veszem magamhoz e szavakat és megyek általuk Fénybe, így igazolom a megélt szeretet által.

Saját magadnak nem lehetsz tanúja,csak egy másik ember,gondold végig!

"A tanúja a szeretet, azaz Isten."

Mikor a bennem élő Isten megnyilvánul, akkor én vagyok a tanu.
Szívemben ég a Tüze és szavaim mesélnek szeretetéről.

"Így én vagyok a tanúja szavainak, én ellenőrzöm; ugyanis én élem meg, és ő mondja..."

Méhecske te vagy a beszélő,te vagy az ellenőrző is,"én,én én"és hol az Isten?
KIvánom,hogy át tudd adni minden írányítást,ellenőrzést az Élet Urának.

Ez is egy speciális topik , ne hari , hogy nem tudok bele írni .

Érdemes olvasni all álmát, az ihlette meg lelkemet és látó elolvasta belőlem, "megette" és tanulságokkal visszaadta.

Így:

"Felvértezem magam tudással, és gondolom lenézek, s letekint rám egy gyermek
Lenézek rá, s rádöbbenek, felnézhetek
Telve van azzal, amit önmagában tudással el nem érhetek
Akaratában ártatlan, szeretetében ártatlan és tiszta, ó hogyan jutok fel a magaslatára?
Mikor fogok valakit átölelni a tiszta szeretetért, mikor fogok úgy szeretni, mint egy gyermek?
Mikor hagynak el gondolataim mellékutai?
Tanítást a Mester ad, bölcs lehetek a Szavától, és Benne az lehetek, ami tiszta gyermek
A tanítás nem azt mondja tudj, azt mondja; érts és cselekedj
Oda megyek, ahol vagyok, ahhoz, aki azt mondja; kövess
Igen csendbe merülök
És cselekedeteimben megadja azt, ami magamtól nem lehetek
Élő tüzet ad, és abban az értelmet, szeretet tüzét adja, éltető vizet
Ma még magam járok, holnap kereszttel, abban ott bennem a gyermek
Hitem lesz az, amiben gyermek leszek
Asszonynak gyermeke kinőtte hitet, Isten gyermeke visszakapja
Gyermek leszek Gyermektől
Nem értenéd meg ölelésem, meghagyom azt szívemnek
Ölellek akkor is, mikor kemények a szavaim
Mondhatom kicsi láng éltet, mégis átölelem benne a világot
Akit megütnek, azé lenne ez a láng, akkor nem maradhatna senki, aki ütne
Felemelt kézre gyermek tisztaság elhozza a vizet
Emeld fel kezedet, és tűzbe állsz
Ó igen, most szavaimmal ölellek, akkor is, ha furcsák a szavak
Én elmegyek szeretetet koldulni, s abban eljön hozzád az értelem
Majd visszatartod kezed, és akkor megtudod milyen a tiszta ölelés
Aki a másikon uralkodik, az azt dobja el, ami benne gyermek
Alázatban értem meg a szavakat
Magamat alázom, ha fel akarok menni arra a hegyre, ahol nevet a gyermek
Lesütött szememben szívem csodát talál, élő lesz abban a hitem, mikor megteszem
Igen átölel az, akitől vagyok
Abban az ölelésben tudlak téged is tisztán ölelni
Igen tűzben leszek élő, attól kaptam az életet, aki átölelt"

Közölhetek Istentől az egész nemzeteknek üzenetet, de közölhetek személyesen egy embernek, vagy egy emberen át, akik megjelennek, azoknak is.

Ezek a közlések javarészt személyemnek szólnak, az általam megélt lelki hatásokra érkeznek, benne vannak megélt beszélgetéseim; sokszor a szétválasztás igénye nélkül.

Én úgy fordítom: "belőlem beszél".
Amikor bosszantott, akkor csak így: "kotnyeles papagáj".

A tanúja a szeretet, azaz Isten.
Amikor a szeretet él két ember között, akkor érzik: "közöttünk az Isten".
Így én vagyok a tanúja szavainak, én ellenőrzöm; ugyanis én élem meg, és ő mondja...közben igazsággal átfűszerezi.

Igazság az az út, ami Istenhez vezet, naponta kivezet mélységekből a teljesebb magasság felé.

Akit érint, az ugyaúgy veszi az igazságait, akit nem, annak idegen marad.

Méhecs!... médiumként lettem ébresztve sok éve, de nem egyedül vagyok, egy csoportba tartozom...ennek a csoportnak van Isten által küldött vezetője és van több médiuma...így a közlések többszörösen le vannak ellenőrizve ..."Ne légy bölcs magadban."- mondja a Biblia, ez megszívlelendő tanítás...
Én speciel, addig míg vezetőnk és társaim le nem ellenőrzik az általam jött közléseket nem szívesen mondom el rajtuk kívül senkinek...ez fontos a médiumnak és fontos a hitelesség szempontjából a kérdezőnek is.... a médium, mivel tisztaságát tekintve nem kész eszköze Istennek, bőven rászorul erre a segítségre is.


Zsoltárok 50.

14.
Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
15.
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
16.
A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17.
Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
18.
Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
19.
A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
20.
Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
21.
Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te?

ny.

Ma reggel világlott meg az a gondolat, hogy mi is az ember szelleme és miért anniyra fontos, hogy éljen.

Isten a Lelkét lehelte belénk, de lélek vagyunk a Lelkéből és szellemének szikrája; mert az Ő képére teremtett.
Ez a szellemszikra ül bennünk mélyen, ami egyenlő az önazonosság érzésével.
Én nem-igen voltam önazonos, sőt, sokáig befolyásolható - ezért a küzdelmem a befolyásolhatóság elleni igen nagy; életemmel ezellen és a szellememért, mások szelleméért imádkozom; mert küzdelmünkkel, gondolatainkkal imádkozunk.

A szellemünknek azért kell felébredni, mert Szellem tanít szellemet, Isten csakis önazonos szellememben képes tanítani.
Azonos érint meg azonosat, Isten szelleme csakis a bennem élő szellemének szikráját képes gyújtani.
Nem csupán képletesen - valóságosan.
Az embernek szelleme, ha feléled a szeretetben, akkor valóban ÉGNI fog, Isten Tüze ég a szívben és ebben adja Hangját (Szent Lélek) - tisztán.

Tüze a szellemkeresztség.

Jézus Tűzzel jön.
Lk 3.16
Ezért János így szólt hozzájuk: "Én csak vízzel keresztellek benneteket. De jön nálam erősebb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni.

Megpróbálom a cipőket rendbetenni;)

"Ha a Sátán elé állnék megmérkőzni vele, elkezdené sorolni bűneimet
Azt mondaná; igen jó katonája voltam seregeinek
Ha mellém állna egy szerzetes, egy nővér, és egy pap, ők ugyanazt kapnák meg
Sötétség mélységeiben járunk, hogy legyőzzük a sötétséget
Magunk vagyunk magunk szerint magunk seregei
A Szent Neved a győztes, aki nem veszi, nem is győzhet
A Sátán a legnagyobb teremtett, és aki a magasságában elbukott
Nem tudjuk a tárházát átlátni, rafinált és megátalkodott, nem riad vissza, nincs fékje, nincs mércéje...


Egy picit közbeszólok.
Tegnap skywalkernek bemásoltam egy másik fórumról gondolatait.
Ott a szellememről írt, hogy "a szív gondolatában kinyílhat a lélek a szellememre, és mivel szellemem, Istenből egy szikra, ezért szellememben Istennel leszek láthatatlanul úgy összekötve, hogy adhat, erősíthet, gondolatot sugalmazhat, búzdíthat, és eltölthet

Azt tanítja, hogy folyamatosan szemléljem a szívemen keresztül Istent"
Aki szellemem megtalálásában segít, az Istenhez vezet, a Sátán azonban elkezdi sorolni bűneimet..és azt mondja, jó katonája voltam seregeinek...
Aki ezt teszi a másik emberrel, azaz nem szellemében erősíti, hanem bűneiben, az a Sátán katonája.

Írtam; látóm naponta mondja, ma éppen miben hibáztam...
Igen, a Sátán szólt belőlem; és mikor? Amikor azt súgta: nem lehet, nem tudod megtenni, nem vagy alkalmas, nem vagy jó a szeretetre, amikor eltántorított szellememtől.
Ez az elbizonytalanítás érzése és benne ez az igyekezet. Ha elbizonytalanít, akkor idegen szellemek tanyájává válhat a szív.

Ez a befolyásolás és aki ezt teszi, az manipulál.

Mivel Isten nem látható és a lélek szála igen vékony, ezért könnyen eltántorítható onnan az ember.
Ezt a Sátán is jól tudja; de látó azt írja nem is kell a sátánra vetni szemünket, kiismerni sem lehet, mert ravaszabb az mindenkinél. Legfőképp az egyenes, egyszerű szív emberénél.
Egyedül, magunkban a küzdelmet nem is vehetjük fel, csakis Jézus nevével. Az angyalok serege segít, ahogyan a Jakab evangéliumában a házat védelmezték.


...És itt állunk előtted, azok, akik töredékesek
Nézd a féltékenyt, a féltékenység a szeretet vadhajtása, kárhoztathatod ezért, ugye nem
Nézd az akaró tudatlant, arra visz az akarata, ahova sötétség vezette
Igen nézd a megtévesztett nemzedékünket, magától hogyan ébredhet fel? - Te tudod a választ, vízesésen felfelé próbáljon vízbe kapaszkodva valaki felkapaszkodni, teheti?
Ahhoz, hogy valaki tisztelettel szájára vegye a győzelmet, ahhoz előbb magának kell győznie a sötétség felett, a győzelem egy nemen áll, és egy igenen
A sok bolond csodát vár
Ó bölcsességedet add nemzedékemnek, és a gondolat majd győz, hiszen az igazság egy

Elém áll a Sátán, és Nevedben parancsolok neki, igen távoznia kell a sötétség urának
Nincs miért félni tőle Neveddel
A szálakat összekuszálja, de az út egyenes, az igazság egységén áll, ezért kikezdhetetlen

Tengernyi oldalra siklott szerető, tengernyi félreértelmezett szeretet
Győztes a Neved, bölcsesség szelíd szavai, élő vízforrás
Van aki a hasát szereti, van aki a szép ruhát, pedig a Szó mikor élővé válik, az a legédesebb
Ketten járva Rádnézek, és enyém a boldogság, a Sátán is sokat ad, lényegében a saját hatalmáért adja, helyesen szeretne, mértékkel adna

Te adod a mértéket, és a mércét, helyes az az élethez
A világosság fájdalmas a sötétségnek
Fájdalom nélkül nem lehet enyém a világosság, ó gonosz a félelem
Nézz a féltékenyre, olyan jó példa
A szeretett, akit a féltékeny szeret, az tudja a féltékeny szeretetét kibontani élő tűzzé
S Te tudod a szeretetünket megformálni, s abban lesz a szeretetünk élő tűz
A féltékeny ostorra csatát hirdet, szelíd mosolyra pedig szeret
Hát mi most éppen csatározunk ellened
Olyanunk vagyunk, mint a féltékeny, és csak nem is sejtjük
Látunk egy szentet, aki bensőségesen szeret, ha helyesen értenénk, magunk is bensőségesen szeretnénk
Ott valaki fegyverrel fenyeget, igen jó szolgája sötétségnek
Legyél olyan hozzám, mintha vak lennék és süket és mindenemben beteg, és mégis mintha értetlenségemnél nagyobb betegségem nem lenne, igen türelemmel állj mellém, s tudom, lángra kapok
Fogd a kezemet, és rakd a mellettem álló kezébe, s kérlek az ő kezét rakd, a mellette álló kezébe, ó és kérlek féltékenyen őrizd kezeinket, s féltékenységed okát, ami a mi még töredékes tudásunk, ne feledd növelni
Miattunk vagy féltékeny, igen, abban mi vagyunk a rossz szeretők
Igen, építsd fel az értelem piramisát bennünk"